– Nem mondok le és nem váltom le a belügyminisztert – közölte Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfői varsói sajtóértekezletén. Ezzel fő ellenfele, Jaroslaw Kaczynski ellenzéki vezér (PiS) követelésére reagált. A lengyel politikai szférát megrázta a Wprost hetilapban nyilvánosságra hozott felvételek ügye, amelyeken politikusok magánbeszélgetéseit rögzítették.

Ahogy azt korábban megírtuk, Marek Belka, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke tavaly júliusban egy felkapott varsói étteremben tárgyalt Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszterrel arról, miként „segíthetné” a jegybank a kormányt a gazdaság fellendítésében. Belka a segítségért Jacek Rostowski akkori (és azóta leváltott) pénzügyminiszter felmentését és a jegybanktörvény módosítását „kérte cserébe”. A törvénymódosítás most van napirenden. Egy másik szövegben Slawomir Nowak volt közlekedésügyi miniszter Andrzej Parafianowicz volt pénzügyminiszter-helyettestől kérte családi adóügyei rendezését.

A szövegek múlt szombaton jelentek meg a hetilapban – a Wprost állítólag már csütörtökön jelezte ezt Tusknak. A szövegek (több is megjelenésre vár még a szerkesztőségben) megjártak más lapokat is, három helyen visszautasították, a Wprost végül úgy döntött, le kell közölniük, de állítják, a személyes részeket kivágták. Az ügyet pikánssá tette az intim beszélgetések stílusa, az, hogy Belka (miniszterelnök volt a legutolsó szocialista kormányban) Rostowski zsidó származására tett utalást.

A beszélgető felek egyetértettek abban, hogy ösztönözni kell a gazdasági növekedést, s ehhez túl kell lépni a törvényesen megengedett deficithatáron. Másként a jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) jut hatalomra, ami súlyos következményekkel jár a lengyel gazdaságra, s a külföldi tőke menekülését okozza majd. Egyetértettek abban, hogy a költségvetési hiányt növelni kell, fel kell lendíteni a gazdaságot, hogy az emberek érezzék: történik valami, javul az életszínvonaluk.

Tusk a lehallgatott beszélgetések vulgáris nyelvezetét határozottan elítélte. Kijelentette: amíg ő a kormányzó Polgári Platform elnöke, addig Nowaknak és Parafianowicznak nem lesz helye a politikában. Ugyanakkor a miniszterelnök a több hónapon át tartott lehallgatás tényét és nyilvánosságra hozatalát a „lengyel állam destabilizálására tett kísérletnek”, sőt puccskísérletnek nyilvánította. Bejelentette: feljelentést tettek a főügyészségnél és utasította a belső elhárítást (ABW) a tettesek felkutatására. Sajtóértesülések szerint az ABW már hat lakásban hajtott végre házkutatást.

Az ügy pikantériáját növeli, hogy Belka és Sienkiewicz is biztonságban érezhette magát. Ki és miért hallgatta le őket? A Polityka szerint a tetteseket a titkosszolgálatban, a kormányőrségben, érdekelt üzleti körökben vagy a politikai versenytársak között is lehet keresni. Az időzítés is érdekes. Miért nem az EP-választás előtt dobták piacra a felvételeket? A háttérzajok szakértők szerint arra utalhatnak, hogy távlehallgatás történt, s ilyen eszközök az ABW-nél vannak.

A kormányzó erők feltehetően eldöntötték, nem engedik meg az ellenzéknek, hogy parlamenti vizsgálóbizottságban folytassanak élveboncolást a kormányon, nem adják meg magukat. A médiafigyelmet pedig arra irányítják, hogy ki volt a kiszivárogtató és ki áll az egész ügy hátterében.Mindenre persze nem lehet taktikájuk, mert a szerkesztőségnél (és másutt) további felvételek vannak.