Szíriában közel a külföldi beavatkozás?
Az Egyesült Államok és Törökország összehangolja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a szíriai lázadók megdönthessék Basár el-Aszad elnök rendszerét - hangzott el szombaton Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és török kollégája, Ahmet Davutoglu megbeszélései után. Az amerikai diplomácia irányítója az egyik olyan lehetőségként említette a légtérzár (repülési tilalmi övezet) kiépítését a szíriai lázadók ellenőrizte területek felett, mint ami „mélyebb elemzést igényel”. - Egy dolog beszélni mindenféle lépésekről, de nem lehet indokkal alátámasztott döntéseket hozni alapos elemzés és műveleti tervezés nélkül - hűtötte le ugyanakkor a kedélyeket Clinton, jelezve, nem áll küszöbön döntés a légtérzárról. Mindamellett tudósításában a Reuters rámutat, noha bármilyen külföldi intervenció távoli lehetőségnek tűnik csak most, Clinton szavaival - amelyekkel, mint fogalmazott, Davutoglu is egyetértett - az Egyesült Államok most került a legközelebb ahhoz, hogy külső katonai lépésekre utaljon. Abdelbasszet Szida, az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács feje azt nyilatkozta, a lázadóknak szükségük lenne a jordán és a török határ térségében a repülési tilalmi övezetre az Aszad rendszer elleni harchoz.
A két NATO-kulcsország munkacsoportot állít fel a katonai-hírszerzési tevékenysége összehangolására. Líbiában a légtérzár hozzájárult Moamer Kadhafi vezető uralmának megdöntéséhez, de a nemzetközi közösség eddig ódzkodott egy hasonló beavatkozásnak a felvetésétől is; Moszkva és Peking nyíltan ellenzi azt. Igaz, John Brennan, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerdán, a Külkapcsolatok Tanácsa előtt nem zárta ki a légtérzár lehetőségét sem. A fejlemény arra utal, a nemzetközi közösség tudatában van önnön bénultságának a szíriai konfliktus ügyében, amely becslések szerint immár több mint húszezer halálos áldozatot követelt az elmúlt másfél évben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz és a kínai vétó akadályozza a fellépést, míg az Arab Liga elhalasztotta vasárnapra kitűzött, szaúd-arábiai találkozóját, amelyen a két szervezet a hónap végén távozó megbízottja, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár utódlása került volna napirendre. A jelölt Lakhdar Brahimi egykori algériai külügyminiszter.
Eközben egyre sötétebb képet fest a humanitárius válság: John Baird kanadai külügyminiszter, aki Jordániában keresett fel szíriai menekülttábort, „elképesztően szörnyűnek” nevezte a helyzetet. Továbbra is elkeseredett harcok folynak az országban a lázadók és a kormányerők között. Az egyik kulcskérdés továbbra is az, ki ellenőrizheti Aleppót, Szíria legnagyobb városát és északi kereskedelmi csomópontját. Egy lázadóvezér szerint azért gyengültek meg pozícióik Szaleheddinben, Aleppo ellenzéki negyedében, mert fegyverellátási gondjaik vannak. Mint mondta, nem annyira a kormányerők bombázásai, aknavetős támadásai jelentenek gondot, mint a mesterlövészeik. Gerhard Schindler, a BND, a német hírszerzés feje mindenesetre úgy értékelte a Die Welt lapnak adott nyilatkozatában, hogy a szíriai kormányerők sorait emberveszteségek, szökések és átállások tizedelik. - Számos jel arra utal, hogy megkezdődött a rezsim végjátéka. A hivatalos hadsereggel számos, rugalmas harcos veszi fel a küzdelmet. Sikerük titka a gerillataktika. Megroppantják a hadsereg gerincét - tette hozzá Schindler. Ellenzéki források szerint szombaton 160 fő, köztük 116 civil vesztette életét az összecsapásokban. Megöltek két újságírót is, egyikük az állami, Aszad-párti hírügynökség, másikuk a nyíltan a lázadókat támogató al-Arabíja pánarab televízió munkatársa volt.
