Legitim képviselőnek ismerték el a szír ellenzéket
A Szíria Barátai néven futó isztambuli konferencia vasárnapi nyilatkozatában „egész Szíria törvényes képviselőjének" ismerte el a Szíriai Nemzeti Tanácsot (SNC). A 82 ország, köztük az Egyesült Államok és Magyarország külügyminisztere részvételével megrendezett tanácskozáson a szíriai válság megoldásának lehetőségeit keresték. Az SNC a Bassár al-Aszad államfő rezsimje ellen küzdő ellenzék ernyőszervezete.
A konferencián azok az arab és nyugati államok vesznek részt, amelyek szerint elkerülhetetlen, hogy Szíriában változás legyen a hatalom élén. A konferencia felszólította Kofi Annant, az ENSZ és az Arab Liga különmegbízottját, hogy dolgozzon ki egy menetrendet a következő lépésekre, amelyekkel jobb belátásra bírhatják Aszadot. Amennyiben a hatalom nem vet véget az öldökléseknek, akkor ismét napirendre kell venni egy Szíria-vitát az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) – állítják a résztvevők. Az Aszad számára felajánlandó időkeret, amelyben eleget kell tennie vállalt kötelezettségeinek, nem korlátlan – áll a zárónyilatkozatban. A BT-ben eddig Kína és Oroszország megakadályozta, hogy Szíriát elítélő határozat szülessen.
Martonyi János külügyminiszter a tanácskozást követően nyilatkozott telefonon az MTI-nek, és elmondta, elsősorban a Szíriára nehezedő politikai nyomás erősödhet, hogy "ténylegesen tartsa be" a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által kidolgozott béketerv hat pontját, továbbá "azonnal és haladéktalanul" be kellene szüntetnie az erőszakos cselekményeket a lakossággal szemben, és szabadon kellene engednie a politikai foglyokat. Nagy valószínűséggel tovább szigorítják a Szíria elleni szankciókat, katonai megoldásról azonban egyelőre nincs szó – mondta.
Mint Martonyi kiemelte, a szankciók mellett fokozni kell a szíriai ellenzék támogatását, ami jelenleg elsősorban a Szíriai Nemzeti Tanács segítését jelenti. Véleménye szerint a nemzetközi közösség egysége erősödik az ügyben, és remélhetőleg a szíriai ellenzéké is erősödik majd.
Martonyi János elmondta: a konferencián mások mellett ott volt Hillary Clinton amerikai, William Hague brit, Guido Westerwelle német és Alain Juppé francia külügyminiszter is. Az eseményen 14 uniós tagállam képviseltette magát miniszteri szinten – jegyezte meg.
A magyar külügyi tárca vezetője lényegesnek nevezte, hogy Magyarország részvételével jelezte érdekeltségét az ügyben, és kifejezte, az áll érdekében, hogy „a jelenlegi tarthatatlan tömeges emberi jogsértés", mielőbb véget érjen. Magyarország abban is érdekelt, hogy „ha létrejön egy demokratikus kormányrendszer Szíriában, akkor a gazdasági újjáépítésben és a gazdasági kapcsolatok erősítésében" is részt vegyen – közölte.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a civilek elleni támadások beszüntetésére szólította fel a szíriai elnököt az isztambuli konferencián, hangsúlyozva, hogy máskülönben Damaszkusznak súlyos következményekkel kell szembenéznie. Clinton elmondta, hogy a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által kidolgozott hatpontos béketerv elfogadása ellenére az Aszad-rezsim láthatóan megszegte az ígéretét.
A konferencia nevük elhallgatását kérő résztvevői egyúttal közölték, hogy Szaúd-Arábia és további Öböl-menti országok több milliárd dolláros pénzalapot hoznak létre, hogy ebből finanszírozzák a damaszkuszi rezsim ellen küzdő Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) tagjainak fizetését. A javarészt katonaszökevényekből álló hadseregnek szánt pénz a nagy túlerővel szembenéző szíriai felkelőknek nyújtott első, hivatalos támogatásnak minősül.
„Az Aszad-rezsim azt mondta, hogy elfogadja az Annan-tervet, de semmit sem tett ennek érdekében. A harc folytatódik – fogalmazott ezzel összefüggésben az eseményt megelőzően William Hague brit külügyminiszter. Hague hozzátette, hogy a szíriai kormány „játékának" egyik következménye a szíriai ellenzéknek nyújtott pénzügyi támogatás növelése lesz.
Nábil al-Arabi, az Arab Liga főtitkára arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az Aszad elleni szigorú intézkedésekkel fokozza a szíriai rezsimre nehezedő nyomást.
