Hivatalosan ugyan Egyiptom új, puccs utáni vezetése is kész a párbeszédre a Muzulmán Testvériséggel a közel-keleti országot feszítő konfliktus politikai megoldásáról, ennek valószínűleg az utolsó esélyét is ellehetetlenítette az az elfogatóparancs, amelyet Mohamed Badie, a testvériség legfőbb vezetője és munkatársai ellen az ügyészség adott ki szerdán. Badie-t erőszakra való felbujtással vádolják azután, hogy hétfőn a zavargásokig fajuló kairói tüntetéseken több mint ötven ember halt meg.

Bár a Muzulmán Testvériség több tekintélyes magas rangú képviselője már napok óta őrizetben van, Badie ellen az ügyészség csak egy héttel a hadsereg puccsa után adta ki az elfogatóparancsot. Gehad el-Haddad, a testvériség szóvivője szerint  Badie letartóztatásával a hatóságok célja csak az, hogy felszámolják az egy hete a hatalomból eltávolított elnök, Mohamed Murszi híveinek a tüntetését a Raba'a al-Adavija mecsetnél. Haddad a Reutesnek adott interjújában újra hangsúlyozta, hogy a hadsereg puccsot hajtott végre, és azt feszegette, mit is tehet a konzervatív szervezet egy olyan országban, ahol a rendőri erők bűnözőkből, az igazságszolgáltatás pedig „árulókból” áll. Badie mellett most a Muzulmán Testvériség mintegy 200 tagját akarják letartóztatni. Az erőszakra való felbujtáson kívül sok más vád is van a gyilkosságtól a jogosulatlan fegyverviselésen át a közrend megzavarásáig.

Arról, hogy a hétfői tüntetéseken mi történt, mostanáig nincs tiszta kép. A Muzulmán Testvériség szerint katonák voltak azok, akik tüzet nyitottak az éppen imádkozó  tüntetőkre a köztársasági gárda főhadiszállásánál, de van szemtanú, aki szerint a katonák csak könnygázt használt az épületre támadó tömeg ellen, akik lőttek, civil ruhában voltak. A hadsereg tagadja, hogy a biztonságiak követték volna el a vérengzést, emlékeztetve, hogy az incidensben egy katona és két rendőr is életét vesztette.

Eközben Kairóban alakul az új, a választásokig hivatalban lévő kormány. Adli Manszúr ideiglenes államfő szerdán már a részletekről tárgyalt az egy napja kinevezett miniszterelnökkel, Hazem el-Beblavi közgazdásszal. Sokáig úgy tűnt, hogy Egyiptom új kormányfője Mohamed ell-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nobel-békedíjas exigazgatója lesz, az ő kinevezése azonban az ellenzéki tárgyalásokon résztvevő iszlamista szervezet, a Nour ellenkezésén meghiúsult. Tiltakozásul a hétfői erőszak ellen a Nour kivonult az ellenzéki kormányalakítási tárgyalásokról, Baradei viszont ezután Manszúrtól megkapta az alelnöki széket. Beblavi, a 76 éves volt pénzügyminiszter most egy technokrata kormányt fog irányítani, amelynek több tagja is kinevezésre vár. Iszlamista politikus borítékolhatóan nem lesz a kabinetben: a Nour kivonult a tárgyalásokról, a Muzulmán Testvériség pedig senkivel nem áll szóba, amíg Murszi vissza nem kapja az elnöki tisztséget.

A puccsal egyébként több arab nagyhatalom is elégedett. Szaúd-Arábia szerdán jelentette be, hogy jóváhagyott egy ötmilliárd dolláros pénzügyi segélyt Egyiptomnak, az Egyesült Arab Emirátusok pedig egymilliárdot ad, amelyen felül a közeljövőben még egy kétmilliárdos hitelt akar folyósítani. Hallgatólagosan az egyiptomi hadsereg mellett áll az Egyesült Államok is. Washingtonban most sem nevezik puccsnak Murszi eltávolítását, dicsérik viszont azt az útitervet, amellyel Manszúr áll elő nemrég, és alkotmánymódosítás, illetve egy arról szóló népszavazás után választásokon adná újra polgári kormányzat kezébe a hatalmat.