Az erőmű bezárását Litvánia az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésben vállalta. Brüsszel azért követelte ezt, mert a bezárásra ítélt ignalinai reaktor ugyanolyan típusú, csak valamivel újabb és nagyobb - 1320 megawatt teljesítményű -, mint a csernobili.

Az ukrajnai erőműben 1986 áprilisában robbanás történt, amelynek következtében radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére és több európai országra. Hatalmas területek szennyeződtek, több mint 100 ezer embert kellett kitelepíteni.

Az ignalinai reaktor leállítását szorongással fogadták szerte Litvániában, mert ezzel a válság sújtotta balti ország elveszít egy olcsó energiaforrást, és a kieső mennyiséget kénytelen drága importból pótolni. Az erőműben megtermelt áram Litvánia energiaszükségletének több mint 70 százalékát fedezte. Vilnius ezután Észtországtól, Fehéroroszországtól, Ukrajnától és Oroszországtól fog áramot beszerezni.

Az elképzelés szerint 2013-ra megépül egy új gázerőmű Litvániában. Egy 2007-es megállapodás értelmében pedig Litvánia, Lettországgal, Észtországgal és Lengyelországgal karöltve 2015-ig egy új, 3 200-3 400 megawatt kapacitása atomerőművet szándékozik felépíteni, éppen az Ignalina Atomerőmű közelében.

Andrius Kubilius litván kormányfő a rádióban elismerte, hogy a balti ország "jobban is felkészülhetett volna" az atomreaktor leállítására, de, mint mondta, "nem marad energia nélkül az új évben".