Az orosz diplomácia vezetője azután fejtette ki Moszkva álláspontját az ügyben, hogy tárgyalt az Afrikai Unió elnökével.

A szíriai kormány és fegyveres ellenzéke ugyanis korábban kölcsönösen megvádolta egymást, hogy vegyi fegyvert vetett be Aleppó környékén. Damaszkusz ezután fordult a világszervezet főtitkárához azzal a kéréssel, hogy sürgősen küldjenek szakértői csoportot a helyszínre a történtek kivizsgálására. Lavrov szerint ezt több ország igyekszik megakadályozni. Lavrov szerint még a geopolitikai indíttatású spekuláció is megengedhetetlen a tömegpusztító fegyverek használatával kapcsolatosan.

Az orosz külügyminiszter azzal vádolta az ENSZ több - meg nem nevezett - tagállamát, hogy „nem egészen becsületes indokokkal” gyakoroltak nyomást a világszervezet főtitkárára. Ez utóbbi korábban még egyetértett azzal, hogy teljesíteni kell Damaszkusz kérését, és ellenőröket kell a vegyi fegyverek bevetésének helyszínére küldeni. Lavrov nehezményezte, hogy Ban Ki Mun később a szíriai kormánynak küldött levelében már azt a feltételt szabta, hogy az ENSZ-szakértőket engedjék be a közel-keleti ország minden pontjára, minden objektumba, és ott minden jogi és természetes személyt kikérdezhessenek.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélte: Szíriában is ugyanazt próbálják most, mint korábban Irakban, ahol szintén tömegpusztító fegyvereket kerestek - utalt Lavrov az Irak elleni háborúra.

2003. március 20-án az Egyesült Államok és szövetségesei háborút indítottak Irak ellen Szaddám Huszein elnök rendszerének megdöntésére. A hivatalos amerikai indoklás szerint Bagdad nem tett eleget az ENSZ BT 1441. számú, 2002. november 8-án elfogadott határozatának, amely az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolását követelte. A BT felhatalmazása nélkül kezdett háború nagy nemzetközi tiltakozást váltott ki, és megosztotta a nemzetközi közvéleményt.