A két és fél éve betegeskedő Fidel Castro helyett februárban nevezték ki államfőnek testvérét, a 77 éves Raúlt. Az ifjabb Castro első külföldi útja alkalmával először a szoros szövetséges Hugo Chávez venezuelai elnöököt kereste fel. Caracasból érkezett a brazíliai Sauípe üdülőhelyre, a Riói Csoport államfői találkozójának keddi megnyitójára. Felipe Calderón mexikói elnök, a szervezet soros koordinátora köszöntötte Kubát a politikai fórumon, kiemelve, hogy "ennek a testvérországnak a jelenléte nagyon értékes lesz, hogy közös értékeken alapuló jövőt építsünk."

A házigazda Luiz Inácio Lula da Silva brazil baloldali államfő pedig a szervezet nevében kérte Barack Obama megválasztott amerikai elnököt, hogy beiktatását követően szüntesse meg a Kuba elleni embargót, amelynek "immár sem gazdasági, sem politikai indoka nincs." Raúl Castro nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kuba nem lép vissza az Amerikai Államok Szervezetébe. A szövetségnek minden észak- és dél-amerikai ország tagja, Kuba tagságát viszont felfüggesztették az embargó elrendelése után, 1962-ben.

Bolívia elnöke, Evo Morales ennek kapcsán merészen azt javasolta, országa példáját követve a kontinens minden állama kiutasíthatná az amerikai nagyköveteket, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja az embargót. Morales szeptemberben rúgta össze a port az Egyesült Államok helyi kirendeltségvezetőjével, mert az szerinte támogatta az erőszakos ellenzéki megmozdulásokat. Bár több latin-amerikai ország is ellenzi az embargót, egyikük sem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Az embargó Havannának becslések szerint eddig 93 milliárd dolláros kárt okozott.

Tüntető távolságban az USA és az EU is

A 31 latin-amerikai és karibi országot tömörítő Riói Csoport mostani csúcstalálkozójáról csak két ország, a Bush-kormányzattal szoros kapcsolatokat fenntartó Kolumbia és Peru hiányzik. Mindketten az elmúlt napok esőzéseire és áradásaira fogták, hogy nem vesznek részt, inkább válságot kezelnek otthon. A szervezet történetében most fordul elő első alkalommal, hogy a találkozón nem képviselteti magát alacsonyabb szintű küldöttséggel sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió.

A csúcson egyébként a fő téma az volt, hogya régió miként tudna összefogni, együttműködni a jelenlegi nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásának enyhítésében. A felszólalók a washingtoni neoliberális gazdaságpolitikát tették felelőssé a recessziót okozó hitelválságért, amelynek következményei most a világ valamennyi országát érintik. Latin-Amerikában ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elvesznek a szegénység elleni küzdelem sok év alatt elért eredményei.

Rabszolgatartói reflexek

A brazíliai találkozó plenáris ülésén Daniel Ortega nicaraguai elnök élésen támadta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is, hogy beavatkoznak a közép-amerikai ország belügyeibe. "Nem vagyunk már rabszolgái sem az európaiaknak, sem az amerikaiaknak" - fakadt ki Ortega. Washington és Brüsszel is felfüggesztette országa segélyezését, amíg nem tisztázódnak a novemberben tartott nicaraguai választások körüli állítólagos visszaélések. (Ortega sandinista frontja nagymérvű győzelmet ért el, de az ellenzék szerint sorozatos csalások történtek.)

Robert Callahan amerikai nagykövet Nicaraguában kedden megismételte, hogy a felfüggesztett segélyprogram mellett további következményei is lehetnek a csalásoknak. Az Európai Unió szintén felfüggeszti a Nicaraguának szánt támogatást (az idei évre még 23 millió eurót), mert Brüsszel szerint az Ortega-kormány nem teljesítette sem az átláthatóság, sem az emberi jogok területén az elvárható magatartást.

Közben Kuba felé tart az az orosz hadihajó, amely a II. világháború óta először nemrégiben átkelt a Panama-csatornán. Kubában a hidegháború vége, 1991 óta nem jártak orosz hajók. Moszkvai bejelentés szerint a tervek szerint csütörtökön kötnek ki valamelyik kubai kikötőben, öt napra.