Latin-Amerika megelégelte a medvetáncot
Az Egyesült Államokat kizáró állandó szervezetet alakítanának a latin-amerikai országok. A riói csoport és a nemrégiben alapított Latin-Amerika és Karibi Országok Csúcsa az Intergációért és Fejlődésért (CALC) 2010-es Mexikóban tartandó nagytalálkozóján már döntés is születik az új intézmény nevéről. Ha létrejön, ez lesz az első regionális alapokon nyugvó szerveződés az országok többségének függetlenedése óta.
A brazíliai Sauípében tartott csúcs fináléjában Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő joggal nevezhette történelminek a találkozót, hiszen olyan megállapodások köttettek a jelenlévők között, amelyekre már régóta égető szükség volt. Mexikó elnöke, Felipe Calderón elkötelezettségének jeléül biztosította a kontinens országait, hogy a G-20 találkozók előtt egyeztet velük a régió akaratának összehangolására.
Az új fórum létrejöttének deklarált célja, hogy Latin-Amerika az Egyesült Államok és Európa beavatkozása nélkül vitathassa meg kontinenst közvetlenül érintő problémákat. Aligha szorul magyarázatra másfelől, hogy a világhatalommal való kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak maradnak az országok számára, ami még többüket is óvatos manőverezésre kényszerítheti.
Különösen a Kubát évtizedek óta sújtó washingtoni embargóval kapcsolatban. Evo Morales bolíviai elnök hiába követelte harcosan kollégáitól, hogy az embargó feloldásáig utasítsák ki országukból az amerikai nagyköveteket, már Raúl Castro sem ragadtatta magát hasonló kardcsörtetésre.
Havanna már a kölcsönös gesztusokban látja a megoldást. A hivatalos látogatásra Brasíliába érkező Castro az éledő szívélyesség első jeleként foglyok szabadon bocsátását említette. A Kubában raboskodó politikai foglyokat akár már holnap elküldhetnék családjukkal együtt, aminek fejében öt kémkedésért az Egyesült Államokban fogva tartott „hős” kiadatását kérnék – hazájukban így nevezik az Egyesült Államokban kémkedés vádjával letartóztatott kubaiakat.
A január 20-án hivatalba lépő új washingtoni adminisztráció azonban nem kecsegteti sokkal azokat, akik az embargó feloldásában reménykednek. Bár Barack Obama az elnökválasztási kampány során hajlandónak mutatkozott a tárgyalásokra Havannával, a gazdasági embargó eltörlésére nem. A követelőző hangokból azonban már nincs hiány. „Kuba "egyetlen bűne az volt, hogy kivívta a szabadságát” – fogalmazott Lula da Silva a Castróval közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az ezt megelőző latin-amerikai csúcs kétségkívül a legjelentősebb mozzanata Kuba teljes integrációja volt a latin-amerikai országok szervezetébe. Ezt egy sor elnöki vizittel pecsételik meg 2009-ben, méltó árnyalásaként a kizárólag Venezuelával, Ecuadorral és Bolíviával érintkező Havannáról alkotott képnek.
