Hogy polgári vagy katonai célpont, az nem számít, a hadsereg válogatás nélkül, mindenre támad, ami az útjába akad – derül ki azokból a hírekből, amelyek Basár el-Aszad hadseregének csütörtökön indult offenzívájáról szólnak. A kormányerők pénteken többek között a főváros, Damaszkusz külkerületeiben indultak az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg egységei ellen, de újra össztűz alá vették Homszt is. Az ellenzéki központnak számító város felett fekete füst gomolyog: szemtanúk szerint félpercenként csapódik be egy rakéta, és sűrű füst gomolyog.

A harcok annak ellenére válnak egyre intenzívebbé, hogy jövő kedden életbe lép az a tűzszünet, amelybe az Aszad-rezsim is belement. A Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, jelenleg különleges megbízott által kidolgozott javaslat értelmében a hadseregnek ki kell vonulnia a városokból és minden más, civilek lakta településről, az ezután következő 48 órában pedig országszerte hatályba léptetik a tűzszünetet. Csütörtök reggel hatra minden harci cselekmény véget ér, és kezdődik a rezsim és ellenzéke – főleg a nyugati országok által nemrég Szíria legitim képviselőjének megválasztott Szíriai Nemzeti Tanács (SNC) – közötti párbeszéd. Legalábbis elvben, mert a nagyszabású pénteki offenzíva után kissé nehezen hihető, hogy Damaszkusz betartja, amit Annannak ígért. Annan béketerve – amelyhez a különleges megbízottnak sikerült megszereznie a külföldi beavatkozást ellenző Oroszország és Kína támogatását is – kimondja, hogy a konfliktust a szíriai politikai élet szereplőinek kell rendezniük, az ENSZ békefenntartóira bízná a tűzszünet betartatását, a tűzszüneti megállapodásig napi kétórás humanitárius folyosót szeretne a civilek ellátására, a hatóságokat pedig a politikai foglyok szabadon engedésére, az újságírók munkájának lehetővé tételére és az emberek szabad mozgásának biztosítására szólítja fel.)

Damaszkusz szavahihetőségével kapcsolatban az Egyesült Államok és a szír ellenzék már többször is hangoztatta kétségeit, és úgy tűnik, az ország lakói sem nagyon hisznek Aszadék elkötelezettségében a béke mellett.  Egyre több a menekült: annak a 24 ezer szírnek, aki most a törökországi menekülttáborokban tengődik, a kétharmada az elmúlt két hétben érkezett. Ahmed Davutoglu külügyminiszter szerint csak az elmúlt 36 órában 2800-an keltek át a határon, amelyet a szír hadsereg egyébként folyamatosan aknásít. Ez utóbbi állítólag annyira jól haladd, hogy Ankara ütköző zóna kialakításán gondolkodik. Ennek keretében a török egységek mintegy 15 kilométerre behatolnának a déli szomszéd területére, hogy állásokat építsenek ki a civilek védelmében. A menekülthullámról Davutoglu egyeztetett Ban Ki Mun főtitkárral is. Ha a menekültek beáramlása a jelenlegi ütemben folyik, Törökország hamarosan nem tud majd mit kezdeni a helyzettel, és nemzetközi segítségre lesz szüksége.

A menekülthullám közvetlen kiváltó oka egy Idlibnél indult offenzíva volt. Az ország északi központja mellett a hadsereg több kis településre is rátámadt. Közöttük volt olyan, amelyet porig romboltak a katonák.

Kemény harcok folynak a Homsztól északra fekvő Rasztanban is, ahonnan folyamatos ágyútűz zaja hallatszik. A város ugyan ellenzéki kézen van, a hídját azonban, amelyik az összekötő kapocs Szíria déli és északi része között, Aszad hadserege ellenőrzi. Ami Damaszkuszt illeti, ott Duma, Szakba, Arbeen és Dumair negyedért folyik a küzdelem. A fővárosban az AP amerikai hírügynökség információi szerint a hadsereg négy katonájával végeztek az ellenzéki erők.

Szíriában az ENSZ becslése szerint több mint kilencezer ember halt meg az Aszad-rezsim elleni felkelés egy éve alatt.