A magyar gazdaság teljesítményének idei csökkenését az uniós támogatási alapok felhasználásának visszaesésével és a külső kereslet apadásával magyarázza Brüsszel. A GDP tavalyihoz képest 0,4 százalékos visszaesését ugyanakkor részben kiegyenlítheti a belső fogyasztás tartós növekedése. A háztartások költésének meglódulását a személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkentésének és a devizahitelek forintosításának tudja be az uniós testület. A bizottság szerint az EU-források lassuló felhasználása ugyanakkor visszavetheti a vállalati és állami beruházásokat.

2017-re 2,8 százalékos GDP-növekedést jósol a bizottsági előrejelzés, amit továbbra is a magánfogyasztás bővülése, valamint a bankokra kivetett különadó folyamatos csökkentése és az MNB kis- és középvállalkozásokat segítő Növekedéstámogató programja eredményez. Az új építésű házakra vonatkozó áfacsökkentés 2016. január 1-től lökést adhat az ingatlanpiacnak. Az Európai Bizottság általánosságban is a beruházások növekedését jósolja a következő évre.

A munkanélküliségi ráta az időszak végére, vagyis 2017-re 6 százalékra csökkenhet a tavalyi 6,8 százalékról. A foglalkoztatás növekedését a magánszektor munkahelyteremtési hajlandóságának és a közmunkaprogramnak tudja be Brüsszel.

Az infláció fokozatosan emelkedni fog, de az előrejelzési ciklus végére sem éri el a MNB által célnak tekintett 3 százalékot.

A költségvetési deficit 2015-ben a GDP 2 százaléka volt, és ezt a szintet idén és jövőre is tartani tudja Magyarország, változatlan gazdaságpolitika esetén. 2016-ban elsősorban azért, mert csökkenni fog az EU támogatásával megvalósuló projektekhez szükséges társfinanszírozás összege, és apadnak a szociális kiadások is. A kedvező egyenleget segítik a mezőgazdasági földek eladásából és a társasági adóból származó egyszeri többletbevételek. A jelentős adócsökkentések és kiadásnövelő intézkedések – mint például az új lakástámogatási rendszer, a pótlólagos infrastrukturális beruházások és az állami oktatás támogatása – viszont felszívhatják a plusz forrásokat.

Az előrejelzés szerint az államháztartási deficit stabil marad, a strukturális egyenleg azonban jelentősen romlik: idén a GDP -3, jövőre -2,5 százaléka körül várható.

Az államadósság a 2015-ös bruttó nemzeti össztermék 75,3 százalékáról 2017 végére 73 százalékára csökkenhet.