A cikk a romagyilkosságok és a "cigánybűnözés" médiatematizálása mellett részletesen foglalkozik a Jobbikkal, illetve Morvai Krisztinával. Azt feltételezi: utóbbinak - a (korábbi) "emberjogi bajnoknak egy zsidó férjjel", aki "azzal vádolta a kormányt, hogy lecserélte őt (ti. egy ENSZ-testületben) egy cionistára, mivel ő maga palesztinpárti" - minden jel szerint helye lesz az Európai Parlamentben a június 7-i választásokat követően. A szerző felidézi Morvai másfél évvel ezelőtti torontói látogatását, ahol 250 fős hallgatóságából az idősebbeknek láthatóan imponáltak revizionista, a trianoni határok felülvizsgálatát szorgalmazó nézetei. Mindössze egy fő tartott akkor "esernyős tiltakozást" a torontói Magyar Házban; őt kituszkolták a teremből. (Ennek történetét Kerekes Sándor megírta az Amerikai Magyar Népszava Szabadság hetilap hasábjain - A tud. megj.) Mindamellett a cikk úgy minősíti a Jobbikot: "annyira jobboldali, hogy kritikusai neonácinak mondják".

Anna Porter fontosnak tartja leszögezni: a romákkal szemben, "akik azóta üldöztetést szenvednek, hogy őseik a XIV. században megérkeztek Indiából", nyugat-európai államok is ellenségesek, különösen "az őket táborban tartó, ujjnyomatvételre kötelező" Olaszország. Friss jelentések szerint eközben január-februárban tetőzött a cseh romák által beadott menedékkérelmek száma Kanadában, tavaly pedig csak a mexikóiak, a haitiak és a kolumbiaiak adtak be több ilyen kérelmet náluk. Mindennek kapcsán a torontói lap felveti az ottawai kormány felelősségét is: "Nem különösebben látják itt szívesen őket (ti. a romákat). Harper miniszterelnök ťaggodalomra okot adókéntŤ írta le a helyzetet, Jason Kenney bevándorlási miniszter pedig júliusban, Prágában várhatóan megpróbálja leállítani az áramlást."