Amikor az elnök könnyen viccel...
Az elnök örömét fejezte ki, hogy - a nemrég átállt Arlen Specter személyében - "friss, fiatal arccal" gazdagodott a demokrata képviselőcsoport; a szenátor 79 éves... "- Michael, utoljára mondom: a Republikánus Párt nem jogosult mentőcsomagra. Rush Limbaugh nem számít "kétes értékű eszközállománynak" - üzente Michael Steele republikánus pártelnöknek, a konzervatívok harcos hangvételű, de mérsékelt szimpatizánsaikat taszító rádiókommentátor-szószólójára utalva. Mint Obama a sertésinfluenzára (is) célozva fogalmazott, a demokrata előcsatározásokban beszerzett sebeket feledve most már annyira közel áll Hillary Clintonhoz, hogy "amint hazajött Mexikóból, megölelt, és mondta: menjek én is!" Az elnök időnként magát is céltáblának állította. Így viccelődött azon, hogy gyakran szorul a súgógép segítségére. Ez azonban időnként felmondja a szolgálatot, mint Brian Cowen ír kormányfő fehér házi fogadásán is történt: a két politikus így egymás beszédébe kezdett bele, Obama pedig köszönetet mondott "Obama elnöknek a meghívásért..."
Eközben helyi idő szerint még pénteken lemondott Obama katonai összekötő irodájának vezetője, mégpedig az Air Force One elnöki különrepülőgép két héttel ezelőtti, New York-i incidense nyomán. Louis Caldera - aki pedig nem mondható gyakorlatlannak: a Clinton-adminisztrációban is magas beosztást töltött be - a gép "PR-repülésének" általános pánikkal végződő kommunikációs csődjébe bukott bele. Az Obama által is használt repülő két vadászgép kíséretében egyszerű fotózáson vett részt a Hudson folyó környékén, hogy a háttérben a Szabadság-szobor is jól mutasson. Mivel azonban a környékbeli repterek forgalmához hozzászokott New York-iak számára éppen ezért szokatlanul alacsonyan, mintegy ezer méter magasságban repült, a közvéleményt pedig nem tájékoztatták előre, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások megismétlődésétől tartva sokan pánikba estek, égtek a segélyhívó vonalak.
