Az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasági erővel bíró országcsoportja, teljesítménye nagyobb, mint az Egyesült Államoké. Közel 500 millió lakossal ez a világ legnagyobb egységes versenypiaca. Első számú szereplője a világkereskedelemnek és legfőbb támogatója a harmadik világ országainak. Ez a támogatás segít megelőzni a veszélyes konfliktusokat, a helyi háborúkat. Egyre nagyobb az EU szerepe a már kirobbant válságok rendezésében is. Brüsszel a legaktívabb kezdeményezője az egész emberiséget fenyegető globális kihívások kezelésének - legyen szó az energiaellátás bizonytalanságáról, a gyorsuló éghajlatváltozásról, a nemzetközi terrorizmusról vagy éppen a fejlett országok társadalmának elöregedéséről.

Magyarország a Szent István-i államalapítással az európai fejlődés élvonalához csatlakozott. Történelme, kultúrája az európai történelem és kultúra része. Igaz, a háborúk, az idegen megszállás sokszor évtizedekre, néha évszázadokra is elszakította az európai civilizációtól. De újra és újra visszakerült oda, ahová mindig is tartozni akart.

Nem túlzás azt állítani, hogy az öt évvel ezelőtti uniós csatlakozás a magyar történelem legjobb döntése volt. Igaz, akik azt remélték, hogy rövid idő alatt minden jóra fordul, hogy néhány év alatt behozható az évtizedes, sőt évszázados lemaradás, csalódtak. Ők azok, akik még azt is megkérdőjelezik, hogy érdemes volt-e egyáltalán csatlakozni. Valószínűleg ugyanezt gondolják azok is, akiknek élethelyzete roszszabbra fordult, és akik ezt az uniós tagsággal hozzák összefüggésbe.

Pedig állíthatjuk, hogy Magyarországnak egyetlen olyan problémája sincs, amelynek az EU-tagság lenne az oka. Ellenkezőleg: a tagság megkönnyíti ezeknek a problémáknak a megoldását. Például a Magyarországnál jóval gazdagabb Izland a világméretű pénzügyi-gazdasági válság súlyától hetek alatt összeomlott. Most az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozás lehetőségét keresi. Magyarország viszont talpon maradt. Segített ebben az Európai Bizottság részvételével és támogatásával kapott 20 milliárd eurós hitel, az európai gazdaság talpra állítására Brüsszelben kidolgozott közös program, az uniós pénzek átcsoportosítása, mindenekelőtt a kis- és közepes vállalatok támogatására, a munkahelyek megőrzésére, gazdaságélénkítő beruházásokra. Az uniós tagság azonban nem csak a válság idején jelent védelmet. Segít abban is, hogy a válság leküzdése után újból meginduljon a növekedés, a modernizáció.

A közvélemény-kutatások szerint ma Magyarország lakosságának alig egyharmada gondolja úgy, hogy az uniós csatlakozás helyes volt. De vajon a többség miért nem gondol arra, hogy a tagság 2007-2013 között összesen nyolcezer milliárd forintnyi támogatást jelent a felzárkózáshoz, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a közlekedés korszerűsítéséhez, a környezet védelméhez, iskolák, kórházak, autópályák építéséhez? Magyarország a 2007-2013 közötti évekre összesen negyven nagy közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi beruházáshoz igényelt támogatást a közösségi forrásokból. Ezek közül már megszületett a támogató döntés többek között Debrecen, Miskolc és Szeged villamosközlekedésének korszerűsítéséről, a békéscsabai szennyvíztisztítóról, a Közép-Duna-vidéki hulladéklerakóról.

Még nem merülhetett feledésbe, hogy alig több mint húsz évvel ezelőtt háromévenként lehetett útlevelet és külön kilépési engedélyt kérve 70, később 100 dollárral átlépni a magyar-osztrák határt. Ma bármely magyar állampolgár elautózhat az Atlanti-óceán partjáig anélkül, hogy egyszer is meg kellene állnia útlevél-ellenőrzésre vagy vámvizsgálatra. Magyar fiatalok tízezrei tanulnak, munkavállalók százezrei dolgoznak uniós tagállamokban.

Az Európai Unió létezésének értelme, működésének célja, hogy jobb életet, nagyobb biztonságot, több szolidaritást nyújtson az immár közel félmilliárd polgárának. Ezt nemcsak sokmilliárdos támogatásokkal, de az állampolgárok mindennapjait megkönnyítő szabályozással is szolgálja. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni az olcsó, "fapados" repülőjáratokat, az utasok jogainak garantálását, a mobiltelefonálás árának csökkentését, az egészségügyi ellátáshoz való jog biztosítását más tagállamokban is, a fogyasztóvédelmet, a megfelelő vízminőség garantálását vagy a konzuli védelmet olyan országokban is, ahol nincs magyar diplomáciai képviselet.

Igaz, az átlagember számára közvetlenül nem érzékelhető, de felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy Magyarország képviselői ott vannak az Európai Unió valamenynyi döntéshozó fórumán. Alakítói azoknak az elhatározásoknak, amelyek akkor is érintenék Magyarországot, ha kívül maradt volna. Az uniós tagság nagyobb esélyt ad érdekeink érvényesítésére a világgazdaságban és a világpolitikában. A befektetők szívesebben mennek az EU tagállamaiba, mint a kisebb biztonságot kínáló más országokba.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére Magyarországon és néhány más olyan tagállamban, ahol sajnálatosan alacsony az uniós tagság támogatottsága, két alkalommal is sor került ismeretbővítő rendezvénnyel összekapcsolt közvélemény-kutatásra. Az ország lakosságát összetételében reprezentáló 150 kiválasztottnak 27 - az Európai Unióval, illetve Magyarország tagságával összefüggő - kérdésre kellett válaszolniuk. Az egész napos foglalkozás, előadások, viták után megismételt kérdésekre 20-25 százalékkal kedvezőbb, Magyarország uniós tagságát sokkal inkább támogató válaszok születtek. Sokan meg is jegyezték, hogy eddig nem tudtak ezekről a tényekről, összefüggésekről.

A tanulság, hogy az alaposabb ismeretek reálisabb, jobb véleményt eredményeznek. Ebben tetten érhető a kommunikáció, konkrétan az európai uniós intézményeknek, a magyar kormány illetékeseinek és nem utolsósorban a médiának a felelőssége.

Jó lenne, ha a június 7-i európai parlamenti választást megelőző kampány nemcsak az éles belpolitikai vitáknak adna terepet, hanem a választópolgárok uniós ismereteinek bővítését is szolgálná. Ha segítené annak megértetését, hogy az európai integráció az emberek javát szolgálja. Az uniós intézmények működését természetesen lehet és kell is javítani. De ennek előfeltétele, hogy az állampolgárok azokat magukénak érezzék. Hogy az Európai Unió nem a távoli Brüsszel, nem "ők", hanem "mi" vagyunk. Magyarországon és valamennyi tagállamban.