Mintha már életbe is lépett volna a lisszaboni szerződés, úgy kellene konzultálni az Európai Parlamenttel - véli Jean-Luc Dehaene belga néppárti képviselő, akinek jelentését az utolsó strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadta a törvényhozás. A jelenleg érvényes nizzai szabályok szerint a tagországok nem kötelesek kikérni a parlament véleményét az Európai Bizottság új elnökéről, és az európai választások eredményét is figyelmen kívül hagyhatják. Lényegében zárt ajtók mögött az állam- és kormányfők döntik el, ki vezesse az unió végrehajtó testületét, és ezt eddig is sokan kifogásolták.

A bizottság mandátuma az ősszel lejár, a választásokat pedig már júniusban megtartják. Ám az intézmények életét elbizonytalanítja, hogy a lisszaboni szerződést néhány tagállamban még nem ratifikálták, és az írek újabb referendumot is rendeznek róla. Viszont, ha a jövő év elején mégis életbe lépne az új EU-alapszerződés (ha az írek igent mondanak), akkor hamar új helyzet keletkezik. Az új szerződés értelmében a kormányoknak olyan jelöltet kell ugyanis állítaniuk az Európai Bizottság élére, akinek személye tükrözi a választások végkimenetelét, és akiről tanácskoztak a parlamenttel is. Dehaene szerint június utolsó hetében már lehetne konzultálni az új törvényhozással. Vagyis, a június 18-19-i EU-csúcson ne nevezzék meg a bizottság elnökét, ahogy azt az állam- és kormányfők jelenleg tervezik.

Felmérések szerint a választóknak csak harmada járul az urnákhoz júniusban, és egyelőre nehéz megítélni, hogyan szerepelnek az euroszkeptikus pártok, de várhatóan a néppárt marad a legnagyobb frakció. A jelenlegi bizottsági elnök, a portugál José Manuel Barroso szívesen vállalna még öt évet a néppárt jelöltjeként, és erre nagy esélye is van. Egyrészt a szocialisták nem állítottak ellenfelet vele szemben, másrészt például a spanyol Zapatero és a brit Brown egyértelműen támogatja Barrosót.

Barroso esélyes a hosszabbításra