Veteránok, Sztálin, rendpártiság
Az egykori őrnagy csöndben kortyol, míg katonatársai és -társnői háromszoros "hurrá" kíséretében isznak a haza győzelmére. - A háborút a hazámért vívtam, sosem Sztálinért - mormogja az 1. belorusz front egykori tankosa, miközben egy energikus tiszt - aki, mint kiderült, koránál fogva még nem szolgált a háború alatt - az egykori "Gazdát" dicsőítő tószttal előlegezte meg az újabb vodkát. Sztálintól függetlenül május 9., a náci Németország feletti győzelem napja az egyetlen igazi nemzeti ünnep Oroszországban, amelyet valóban mindenki magáénak tekint.
Az elmúlt években afféle kokárdaként divatba jött a katonai kitüntetéseket díszítő narancssárga-fekete csíkos György-szalag viselése is az évfordulón. - De szerintem a gyerekeimet és az unokáimat már nem érdekli ez a győzelem. Ez nem az ő hibájuk, így természetes - vonja meg a vállát a tankján Prágáig jutó veterán.
Az évforduló azonban szem előtt van: hivatalos koszorúzások, az ismét egyre látványosabb Vörös téri katonai felvonulások mellett Dmitrij Medvegyev államfői videoblogban szólt az ünnepről és arról, hogy a történelmi események kiforgatása elfogadhatatlan. Ezzel Medvegyev főként a Baltikumra utalt, ahol a függetlenségért a Szovjetunió ellen német oldalon is harcoló katonák egyre nagyobb elismerést kapnak.
- Vitatkozzon, aki akar, de nekünk jobb volna, ha inkább megkapnánk a régóta ígért lakásokat, hiszen már olyan kevesen maradtunk, és mi sem sokáig - mondja az őrnagy Medvegyev elnök ígéretére utalva, de társai lepisszegik, mert nem hallják miatta az iskola tanárának felszólalását, amelyben megköszöni a veteránoknak, hogy a világ legerősebb államát megmentették a pusztulástól.
Azonban Sztálin az elmúlt években újraértékelődött, már a "hatékony menedzser" jelzőt is megkapta, relativizálva a 30-as évek terrorját és a szovjet hadsereg óriási emberveszteségeit.
- Nem lep meg, az emberek vágynak a rendre, hogy valakire felnézzenek. A mostaniakra nem tudnak. Ez a Medvegyev intelligensebbnek látszik, mint Putyin, de akkor is csak szövegelés van és a javak felélése - a háború után olajkutatóként is dolgozó veterán bosszúsan vodka helyett már inkább gyümölcslét tölt magának.
- Ma nincs semmi, csak kommunizmus helyett kapitalizmust ígérnek. Pedig húsz éve azt gondoltam, na, a fiatalok talán jobbá teszik az országot. De most ugyanazt a dörgölőzős karrierizmust látom, amit a Szovjetunió idején. Én már öreg vagyok, ezen nem tudok változtatni, mégis gondterhelten hánykolódom éjszakánként.