Karabah-egyezség Prágában
Most a közvetítők és a két ország külügyminiszterei véglegesítik a részleteket az elvi egyezség alapján. Ha ezzel elkészültek, újabb konferenciát lehet rendezni a kérdésről Szentpéterváron, júniusban.
Az Azerbajdzsán területén fekvő, örmény többségű enklávé 1988 óta nem ismeri el Baku fennhatóságát, sőt 1991-ben - Jereván támogatásával - hivatalosan is kikiáltotta mások által el nem ismert függetlenségét.
Az 1994-ben aláírt tűzszüneti megállapodás az örmények kezén hagyta ugyan a területet, de nem ismerte el Hegyi-Karabah függetlenségét. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) "minszki csoportja" (az USA, Franciaország és Oroszország) közvetít a felek között.
Prágában a Keleti partnerség-csúcson a magyar kormányfő lapunknak nyilatkozva a tanácskozást elsősorban azért tartotta fontosnak, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek az országok stabil és kiszámítható partnerekké váljanak, ami az energiabiztonság szempontjából, de más vonatkozásban is kulcsfontosságú Magyarország, miként az öszszes uniós tagállam számára is. - Az eszmecserén új alternatív gázforrások hasznosításának lehetőségei is hangsúlyosan szerepeltek - tájékoztatott a magyar miniszterelnök.
Elmondta azt is, hogy prágai tartózkodása idején kétoldalú, bemutatkozó jellegű rövid informális megbeszélést tartott Angela Merkel német kancellárral, Donald Tusk lengyel, Emil Boc román, Robert Fico szlovák, Borut Pahor szlovén miniszterelnökkel és több nyugati kollégájával is. - Ezek az találkozók is igazolták, hogy Magyarország iránt kezd viszszatérni a külföldi bizalom - mondotta. - Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői biztattak bennünket válságkezelő programunk következetes valóra váltására - közölte Bajnai Gordon.
A prágai csúcsra mégsem jött el Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök, habár kapott meghívót. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter közölte, hogy az invitálás nem személyesen neki, hanem országának szólt, amelynek küldöttségét a fehérorosz kormányfő vezette.
Nem vett részt a tanácskozáson Vlagyimir Voronyin moldovai elnök sem, az uniós politikusok közül pedig Nicolas Sarkozy és Gordon Brown. A válófélben levő Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök családi gondjai, Werner Faymann osztrák kancellár pedig váratlan megbetegedése miatt mentette ki magát. Ott volt viszont Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és az uniós tagországok több kormányfője.
Alexandr Vondra, az uniós ügyekért felelős cseh ügyvezető kormányalelnök megkeresésünkre elmondta: a tanácskozáson körvonalazták, hogy a keleti szovjet utódállamok hosszabb távon milyen feltételek teljesítését követően köthetnek társulási szerződést az unióval. - Ehhez többek között számos olyan emberjogi és egyéb politikai elvárásoknak kell megfelelniük, amelyeket az Európai Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szabott meg - tájékoztatott a cseh politikus.
A Keleti partnerség következő ülése Magyarországon lesz 2011-ben, hazánk EU-elnöksége idején.
