Brüsszeli megfigyelők azonban rámutatnak, hogy Lavrov orosz külügyminiszter sem dramatizálta a helyzetet, és miközben véglegesnek nevezte a döntést, hitet tett a kapcsolatok javítása mellett. Más kérdés, hogy Rogozin orosz NATO-követ kiszámíthatatlansággal vádolta az atlanti szövetségeseket. Orosz részről bejelentették, hogy Lavrov nem vesz részt a NATO-Oroszország Tanács május 19-i ülésén, bár a dátumot Brüsszelben hivatalosan nem is jelölték meg.

Az augusztusi orosz-grúz konfliktus után befagyasztott viszonyt a NATO és az EU is csak nemrég kezdte felolvasztani, de Moszkva provokációnak nevezte a békepartnerségi hadgyakorlat megtartását Grúziában. A NATO viszont a minap két orosz diplomatát küldött haza egy észt kémügy nyomán, visszavágásként, hogy Moszkva szigorúan bizalmas anyagokat szerzett meg.

Az orosz viszony újraértékeléséhez az új amerikai kormányzat nagymértékben hozzájárult. Fenntartván véleményét az orosz-grúz háborúról, Washington jelezte: a stratégiai fegyverektől Iránig terjed a világproblémák azon listája, amelyek megoldásába Oroszországot be kellene vonni.

A NATO-t meglepte, hogy a régóta tervezett grúziai hadgyakorlat ellen Moszkva hevesen tiltakozik, hiszen annak előkészítésébe Oroszországot is bevonták. Ám a moszkvai reagálás láttán Kazahsztán, Örményország, Moldova és Szerbia is viszszalépett.