Vitát szít a NATO-hadgyakorlat
Oroszország erőfitogtatásnak nevezte, és elítélte a déli határaitól nem messze kezdődött hadgyakorlatot. A NATO viszont közölte, hogy a manőver nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve. Carmen Romero, az atlanti szervezet helyettes szóvivője kijelentette: "A gyakorlatnak semmi köze Grúziához, és semmi köze Oroszországhoz." Romero szavai nemcsak Moszkvának, hanem Tbiliszinek is szóltak: a grúz vezetés az állítólagos katonai zendülés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az az oroszok aknamunkájának volt betudható, és a gyakorlat megtorpedózása volt a célja.
A hadgyakorlatot egy volt szovjet légibázison tartják a grúz fővárostól, Tbiliszitől keletre - mindössze néhány kilométerre a muhroveni támaszponttól, ahol kedden az állítólagos katonai zendülés történt.
Eközben behívatták az orosz külügyminisztériumba Kanada moszkvai nagykövetét, és jegyzéket adtak át neki két NATO-diplomata kiutasításáról. A szövetség moszkvai tájékoztatási irodájának két kanadai munkatársát utasítják ki, válaszul arra, hogy a NATO a múlt héten nemkívánatos személynek minősített két orosz diplomatát. A kanadai nagykövetség mély sajnálkozásának adott hangot, és a moszkvai külügy döntését úgy minősítette, mint amely a kívánttal ellentétes hatást váltja ki.
A brüsszeli orosz NATO-képviselet két diplomatájának kiutasítását az észt Herman Simm ügyével hozták összefüggésbe. Simm az észt védelmi minisztérium államtitok-védelmi osztályának volt a vezetője, és februárban 12 és fél évi börtönre ítélték azzal a váddal, hogy több ezer oldalnyi titkos dokumentumot adott át az orosz hírszerzésnek. Moszkva tagadja, hogy a két diplomatának bármi köze lett volna az észt ügyhöz.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta a részvételt a NATO-Oroszország Tanács május második felére tervezett miniszteri szintű ülésén. Ezzel juttatta kifejezésre tiltakozását a két orosz diplomata NATO-akkreditációjának megvonása miatt.