A Santa Cruzban április 16-án végrehajtott kommandós akcióhoz az elit egységet ezer kilométerről, La Pazból szállították; mint Evo Morales közölte, az ő parancsára. A Rózsa Flores Eduardo vezette "külföldi zsoldosok" ügyében a nyomozás azt kívánja felderíteni, milyen Santa Cruz-i érdekcsoportok hívták be és pénzelték az állítólagos terroristákat. A minimum ötfős csoport több hónapos szállodai tartózkodását, fegyverek vásárlását valakiknek valóban finanszírozniuk kellett.

Éppen most, május 4-én van az első évfordulója, hogy Santa Cruz tartomány lakossága a voksok 83 százalékával az autonómia mellett döntött. Ezt követte a hasonló referendum Beni, Pando és Tarija tartományokban is. Ezek alkotják a "félholdat", Bolívia délkeleti gazdagabb részét, mind a földgáz-előfordulásoknak, mind a jó agrártermelési feltételeknek köszönhetően. Az Andok fennsíkján élő indiánoktól eltérően a "félholdban" spanyol és más európai bevándorlók leszármazottai, illetve meszticek alkotják együtt a többséget.

Álvaro Garcia bolíviai alelnök egy ízben Santa Cruz "fasiszta és rasszista jobboldali elitjét" vádolta meg az állítólag Evo Morales meggyilkolását is célzó összeesküvéssel. A "külföldi zsoldosok" felszámolását követően a központi kormány úgy döntött, hogy a terrorista veszélynek, valamint a fegyver- és kábítószer-csempészésnek feltartóztatására a hadsereg egységeit küldi a határ megerősítésére. Az autonómiajogaikra hivatkozó helyi vezetés szerint a terrorizmus vádjával a központi kormány valójában militarizálja Santa Cruzt, és Rózsa Floresék csoportját egyébként is a tartományi vezetés diszkreditálására próbálja felhasználni.

A hét végén Bolíviában járt Jimmy Carter volt amerikai elnök. Miután találkozott Evo Moralesszel, bejelentette: júniusban az Obama-kormány küldöttséget meneszt La Pazba, hogy javítsák a kapcsolatokat, és megegyezzenek a nagykövetek újbóli küldéséről. Bolívia tavaly szeptemberben utasította ki Philip Goldberg nagykövetet, éppen a "félhold" autonómiatörekvéseinek felkarolása miatt.

A bolíviai történések mellett elsikkadt a hír, hogy Peruban kért és kapott politikai menedéket Manuel Rosales, a venezuelai ellenzék egyik fő hangadója. Ő volt a 2004-es elnökválasztáson Hugo Chávez vetélytársa. Októberben Chávez közölte, hogy Rosales börtönben fog ülni. Meg is indult ellene a korrupciós vizsgálat, miszerint kormányzóként 62 ezer dollár jogtalan haszonra tett szert.

A tavaly novemberi helyhatósági választásokon Venezuela 23 államából ötben győzött ellenzéki jelölt, valamint Nagy- Caracasban is. Az adóhatóságok Rosales mellett vizsgálatot indítottak Henrique Silas, Carabobo kormányzója, miként Césár Pérez Vivas, a szintén ellenzéki Tachira kormányzója ellen. Caracas polgármesterét, Antonio Ledezmát egyelőre nem vádolják korrupcióval, de a hatalmát erősen korlátozták.

Nem kér további tájékoztatást a bolíviai hatóságoktól a Külügyminisztérium az áprilisi kommandós akció ügyében - mondta Szelestey Lajos külügyi szóvivő az MTI-nek. "Innentől kezdve ez nem diplomáciai, hanem bírósági ügy. De rajta tartja a szemét a tiszteletbeli konzul, a felkért EU-nagykövetek, és figyeljük, hogy Tóásó Elődöt mivel vádolják meg pontosan" - hangsúlyozta Szelestey.

Jimmy Carter La Pazban