392 gramm bonbon, 146 gramm csokoládé vagy 475 milliliter tej: az EU-ban az élelmiszergyártók fantáziájára van bízva, hogy a termékeiket ezentúl milyen kiszerelésben kínálják. Április közepén lépett életbe ugyanis az eddigi korlátozásokat felszámoló brüsszeli direktíva. Mostantól kizárólag a bor, a pezsgő és a tömény szeszes italok esetében írnak elő kötelező mennyiségi-palackozási szabványokat.

Míg az unió a liberalizálást a bürokrácia visszaszorításának, sőt vevőbarát lépésnek tekinti, korántsem biztos, hogy ez mindenben előnyös a fogyasztók számára. Igaz, a korlátlan kiszerelések, főleg a zsugorított méretek elvben lehetővé teszik a szingli- vagy a nyugdíjasháztartások igényeit jobban figyelembe vevő csomagolásokat. Német fogyasztóvédők mégis általános riadót fújtak.

- A "szabadjára engedett" csomagolás lényegében utat nyitott a vevők átverése és a rejtett áremelés előtt - nyilatkozta Armin Valet, a Hamburgi Tartományi Fogyasztóvédelmi Központ (VZHH) munkatársa a berlini Der Tagesspiegelnek. A trükk egyszerű: a gyártók kisebb kiszerelésre váltanak, de az árat nem csökkentik. A csomagolás megváltozását nem könnyű észrevenni, a vásárló pedig kevesebbért ugyananynyit, pontosabban többet fizet. Valet hozzátette, hogy szerinte a marketingguruk csak "elvakítanak", mert ugyan mitől lenne szingli-, illetve nyugdíjasbarát az egyliteres fagylaltdoboz helyett kínált 900 milliliteres változat?

A VZHH gondolt egy merészet, és több termékről röntgenfelvételt készíttetett, hogy kiderüljön: mennyi levegőt rejt egy-egy csomagolás. Az előírások szerint egy termék csomagolásában a levegő aránya nem haladhatja meg a harminc százalékot. Ha mégis, a gyártót legalább tízezer eurós bírságra lehet büntetni. Mint a VZHH tesztjéből kiderült, levegőt "aranyárban" főleg az édesipari és a konyhakész termékeknél mérnek. Így például az Unilever által gyártott egyik Knorr szósznál 60, a Mondamin tejbegríznél 59, a Covo márkájú mogyorókrémmel töltött rudacskák esetében a csomagolás 56 százaléka "tiszta levegő".

Bár a röntgenteszteket 2007 szeptemberében végezték, a VZHH-nál érdeklődésünkre elmondták: tapasztalataik alapján a gyártók által alkalmazott gyakorlat azóta sem változott. Kisebb méretű műanyag zacskóba kevesebb árut tölteni nem "bűn", csak éppen vevő legyen a talpán, aki naprakészen nyomon tudja követni a csomagolások változását. És képes kiszúrni, hogy például a Pampers negyvennégy pelenka helyett csak negyvenet tesz bele az "árelőnnyel" hirdetett kiszerelésbe. Ez a pelenkaváltás tízszázalékos áremelést rejt, de a VZHH "feketelistája" még vaskosabb meglepetéseket is tartogat. Például a Calgonit gépi mosogatópor az új 1,5 kilós csomagban ugyanannyiba kerül, mint a korábbi 1,8 kilósban - a háromszáz grammos súlycsökkenés valójában húsz százalékkal többe kerül a vevőnek.

Fogyasztóvédők nem győzik hangsúlyozni, hogy a vevőnek egyetlen fegyvere van egy termék valóban kedvező árfekvésének "belövéséhez": vásárláskor tessék alaposan tanulmányozni a polcokon elhelyezett árcédulákon feltüntetett egységárakat! Ezek feketén-fehéren kimutatják, hogy a szóban forgó áruból mennyibe kerül egy bizonyos alapmennyiség - száz gramm, egy liter vagy egy darab. Az egységár segítségével ugyanazon termék két különböző kiszerelése is összehasonlítható, és kiderül, ha tényleg a több az olcsóbb, a kevesebb a drágább. Vagy éppen fordítva.

Csokis kávédrazsé: így fest a boltban - így pedig a röntgenfelvételen