Rotterdamtól mindössze húsz kilométerre keletre fekszik a százezer lakost számláló Dordrecht, amely azonban a másfél órányi autózásra lévő brüsszelieknek is kellemes kikapcsolódást kínál. A rengeteg hollandiai látványosság közül kár lenne kihagyni, s tulajdonképpen nem is nagyon lehet, hiszen a legfontosabb kereskedelmi útvonalak egyikén fekszik. Évszázadokkal ezelőtt innen szállítottak bort, sót, fát és gyapjút Angliába, Franciaországba, sőt a balti Hanza-városokba is. Ám Rotterdam a hatalmasra bővített kikötőjével maga mögé szorította az első holland városnak számító Dordrechtet. Látván azonban a közeli metropolis mostani súlyos problémáit, az itteniek talán nem is sajnálják, hogy kisvárosban élnek.

Már az ezerkétszázas években vámolási jogot kapott Dordrecht, az országba kerülő áru itt ment keresztül. Fejlődését azonban alaposan visszavetette az 1421-es árvíz, amely a környék tizenhét kisebb települését teljesen elpusztította. De Dordrecht megmaradt, s a következő századokban még fontos események színterévé is vált. A holland rendek itt gyűltek össze 1572-ben, hogy összefogjanak a spanyolok ellen, s egyben elfogadják Orániai Vilmos hatalmát. Nagyjából ettől az időtől datálják a független Hollandia létezését. A következő század elején az európai protestánsok száznyolcvan tanácskozást magába foglaló zsinatot tartottak Dordrechtben, amelynek keretében rendezték hitvitájukat. A kálvinisták kerültek ki győztesen, s a felvilágosultak vesztettek. De a zsinaton döntötték el, hogy lefordítják a Bibliát németalföldi nyelvre, megteremtve az alapját a mai írott és beszélt hollandnak.

A helybéliek azt ajánlják a látogatónak, hogy a Maas, a Merwede és a Noord folyók találkozásánál, a parton kezdje a sétát. Innen jól látszik a XIV. században emelt nagytemplomnak, a Miasszonyunk templomának fenséges épülete, amely a város fölé magasodik. Innen a kis üzletekkel és kis házakkal szegélyezett főutcán jutunk el előbb a városházáig, majd a piactérre, amelyet ma is árusok bódéi foglalnak el. Íncsiklandó illatokról pedig a sütödések gondoskodnak, akik friss tengeri halakat kínálnak étvágygerjesztően elkészítve a vándoroknak.

Dordrechtben született Jan de Witt, kinek szobra a városháza előtt áll. A holland történelem XVII. századi kimagasló alakját a népharag ölte meg, ma viszont az emlékét nagy tisztelet övezi. Jan és testvére, Cornelis szervezte újjá a németalföldi flottát, amely az ország gazdasági felemelkedésének a nélkülözhetetlen eszköze volt és maradt is.

Az ódon falak, az óvárosi utcák kellemes kirándulást ígérnek, s a feliratokból megtudhatjuk: itt élt és alkotott hoszszabb-rövidebb ideig a festő Ary Scheffer, Nicolaes Maes, Aelbert Cuyp, sőt Vincent van Gogh is.

Egykor az első holland városnak számított Dordrecht