Mint a The New York Times a hírzárlat dacára megtudta, Barack Obama hajlik a guantánamói katonai bírósági rendszer visszaállítására - hónapokkal azután, hogy első teljes fehér házi munkanapján tevékenységük négy hónapos felfüggesztéséről intézkedett. Ez a határidő május 20-án jár le.

Az elnök betiltotta a kínzásokat, döntése értelmében jövő januárig be kell zárni a guantánamói különleges amerikai bázist, és felszámolják a CIA titkos külföldi telepeit is. A katonai bírósági rendszer helyreállításának terve azonban arra utal: a hetek-hónapok múlásával az adminisztráció egyre jobban megszorul Guantánamo ügyében, ahol jelenleg 241 foglyot őriznek. Egy részüket ugyan máris szabadon bocsátanák, de azért nem az Egyesült Államokban, miközben az európai országok lassan és kismértékben hajlanak néhány fogoly átvételére. Hazaküldésüket vagy emberi jogi aggályok lehetetlenítik el - otthoni kínzás várhat rájuk -, vagy, mint a legnagyobb csoport, a jemeniek esetében, az amerikaiak attól tartanak: az al-Kaidát erősítik majd.

Az eddig meddőnek tűnő ítélettel mindössze két esetben végződő katonai bíráskodás felújításának közvetlen oka, hogy a kormány jogászai számos esetben félnek a polgári igazságszolgáltatás kudarcától. A civil talárosok ugyanis nemcsak a kínzással - távolságtartó amerikai eufemizmussal: "kemény kihallgatási technikákkal" - szerzett bizonyítékokat nyilváníthatják semmisnek, hanem a titkosított katonai hírszerzési jelentések alapján felsorakoztatottakat is. Ezek forrásait, szerzőit ugyanis a védelem nem kérdezheti ki a tárgyalóteremben, ami a katonai fórum előtt elfogadható, a polgári színtéren viszont nem.

A Times emlékeztet: a közvéleménynek az irányváltásra való felkészítésére utal: Obama két minisztere is nyíltan utalt a napokban arra, hogy a katonai igazságszolgáltatás korántsem olyan halott Guantánamo kapcsán, mint amilyennek januárban tűnt. A Pentagont irányító Robert Gates a kongresszus előtt azt mondta: "A katonai bíráskodás (kérdése) nagyon is az asztalon van még." Eric Holder igazságügy-miniszter hangsúlyozta: ha feloldják a felfüggesztést, a terrorista tevékenységgel gyanúsított foglyokat akkor is a tisztességes eljárás lehető legteljesebb joga illeti meg.

Ám ez a mezsgye olyan keskenynek tűnik, hogy jogvédő szervezetek szerint nem is járható. Anthony Romero, az Amerikai Polgárjogi Unió ügyvezető igazgatója úgy véli: a politikaváltás meghátrálás lenne Obama ígéretéhez képest. Róna Gábor, az Emberi Jogok az Elsők szervezet nemzetközi jogi igazgatója szerint pedig a kormány óriási hibát vétene, és a katonai bíróságokra valójában akkor van szüksége, ha a más módon bizonytalan kimenetelű elítélésekről akar csak gondoskodni.

Bírósági rajz egy guantánamói tárgyalásról. Kezdődhet elölről REUTERS - Art Lien