Bírálják a cseheket az előkészítetlen keleti csúcsért
Kezdődött a gázai események téves megítélésével, majd az orosz-ukrán gázszállítások leállítását követő lassú válságkezeléssel, a gazdasági krízist érintő kapkodó válaszokkal. Majd jött az uniós elnökséget adó cseh kormány bukása és az elnökség ezzel járó tekintélyvesztése. Diplomaták mind nyíltabban bírálják a cseheket, már nem rejtik véka alá a véleményüket.
A hibák között említik Brüsszelben, hogy a cseh elnökség nem készült markáns uniós véleménnyel a rasszizmus elleni genfi konferenciára. Néhány tagország eleve nem is vett részt a tanácskozáson, míg a csehek csak az iráni elnök Izrael-ellenes kirohanásai után távoztak. Elég nehéz volna megmondani, mit is képviselt az EU ezen az értekezleten. Ám még nagyobb feltűnést keltett Topolánek miniszterelnök és Benita Ferrero-Waldner éles szócsatája az EU és Izrael viszonyáról. A cseh uniós elnök ugyanis azt mondta, hogy a közel-keleti béketárgyalás nem feltétele a kapcsolatépítésnek. Mire a külkapcsolati biztos azt kérte a cseh politikustól, hogy ismerkedjen meg végre a tanácsi határozatokkal, amelyek e tekintetben szerinte egyértelműen fogalmaznak, s jegelik az izraeli viszonyt. A külügyminiszterek hétfői ülésén a cseh diplomácia vezetője, Schwarzenberg kénytelen volt nyakatekert magyarázattal egyensúlyozni a két vélemény között. A lényeg: az új izraeli kormánytól azt kéri az unió, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a "kétállam-megoldásról".
Sokak szerint a május hetedikére, állam- és kormányfői szinten tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítetlen. Belga és finn diplomaták szerint nem világos, mit üzen az unió a meghívott hat államnak: Belarusznak, Ukrajnának, Moldovának, Grúziának, Azerbajdzsánnak és Örményországnak. Egyelőre azt sem lehet tudni, ki vesz részt. Lukasenko fehérorosz elnök hezitál, lehet hogy külügyminiszterét küldi. Zavaros a helyzet Ukrajnában és Moldovában, ahová inkább uniós missziót kellene meneszteni. S ilyen körülmények között egyelőre a tagországok is latolgatják, kit delegáljanak a prágai találkozóra. A hétfői uniós külügyminiszteri találkozón többen felvetették, hogy el kellene halasztani az egész partnerségi csúcsot.
A keleti partnerség célja a szomszédok megerősítése, s egyben a befolyási övezetek létének tagadása, kimondottan Moszkvának címezve az üzenetet. A cseh elnökség csütörtökön este nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy Oroszország az általa önállónak elismert abház és déloszét hatóságokkal együtt kívánja védeni az EU szerint Grúziához tartozó területek határait. A NATO még határozottabban elítélte a lépést, mint amely szembemegy az őszi orosz-grúz békemegállapodásokkal, amelyeket az unió soros elnökeként Sarkozy francia államfő csikart ki a háborúskodó felekből, így Moszkvától.
Akkor az EU és a NATO is szüneteltette a párbeszédet Moszkvával, majd az idén felújította, mondván szükség van Oroszországra számos világprobléma megoldásához. A NATO-Oroszország Tanács munkáját nagyköveti szinten szerdán kezdték újra, de csütörtökön felerősödtek a kölcsönös vádaskodások. Moszkva eleve provokációnak tekinti, hogy a NATO megtartja a régóta tervezett hadgyakorlatot Grúziában s azt is, hogy az atlanti szövetség kiutasított két orosz NATO-diplomatát - egyikük Csizsov orosz EU-követ fia - kémkedés vádjával, visszavágásként azért, hogy Moszkva egy észt hivatalnoktól kétezer darab fontos atlanti dokumentumot szerzett meg. Az észt Herman Simmet amúgy hazájában 12 évre ítélték februárban. Rogozin orosz
NATO-nagykövet gyors válaszlépést helyezett kilátásba.
A szerdai NATO-orosz ülés témája többek között az 1990-ben az európai fegyveres erőkről és fegyverzetekről kötött megállapodás volt, amelyből Moszkva 2007-ben kivonult. A találkozó után diplomaták mintha "új készséget" érzékeltek volna a tárgyalásokra. Ehhez képest már másnap kölcsönösen provokációkat emlegettek.
