Brit kivonulás Irakból

Csütörtökön megkezdődött a visszaszámlálás: a mintegy 4000, még Bászrában állomásozó brit katona túlnyomó többsége május végéig elhagyja Irakot. Mindössze négyszázan maradnak ott, hogy továbbra is segítsenek a helyi biztonsági erők kiképzésében. Az eredetileg tervezettnél egy hónappal korábban megkezdődött csapatkivonást egyszerre jelentette be Londonban Gordon Brown kormányfő és iraki hivatali megfelelője, Nuri al-Maliki, illetve került sor a második legnagyobb iraki városban az ellenőrzés mandátumának hivatalos átruházására az amerikai hadseregre.

A rutinesemény egyben alkalom volt arra, hogy megemlékezzenek a déli országrészben elesett brit és külföldi katonákról. Az egyórás ceremónia keretében felolvasták a 2003 és 2009 márciusa óta hősi halált halt 179 brit és a velük vállvetve harcoló ötven külföldi áldozat, köztük dánok, indiaiak és olaszok nevét.

A Downing Street 10.-ben rendezett megbeszélések után Gordon Brown sajtóértekezleten ismertette a két ország között létrejött barátsági és együttműködési megállapodást. A brit kormányfő a kapcsolatok új szakaszát vázolta fel, sikertörténetként állítva be Irakot, és méltatva a brit fegyveres erők tartós hozzájárulását a közel-keleti ország átalakulásához. A brit katonai jelenlétnek véget vető, a bászrai repülőtéren rendezett ünnepségen John Hutton védelmi miniszter hangoztatta: az elmúlt hat év fejlődése Irakban igazolja, a katonai áldozat nem volt hiábavaló.

A brit közvélemény túlnyomó részének ellenszenve az iraki invázióval szemben mit sem változott az elmúlt hat évben. A kivonulás megkezdése kapcsán kiújult a hadjárat elindításának és lebonyolításának körülményeire kiterjedő vizsgálat követelése. Maga a védelmi miniszter a "misszió hibáinak érdemi áttekintését" tartja szükségesnek, aminek elkerülhetetlenül érintenie kell a brit erők végzetesnek bizonyult rossz felszereltségét és gyenge ellátását. David Cameron, az ellenzék vezére hasonló átfogó eljárást sürgetett, mint amilyen az 1982-es falklandi háborút követte. Nem merült feledésbe, hogy az invázió elindítása az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó bizonytalan titkosszolgálati jelentéseken alapult. Miként az sem, hogy a George W. Bush volt amerikai elnök és Tony Blair akkori brit kormányfő vezette koalíció az ENSZ Biztonsági Tanácsának áldása nélkül rohanta le Irakot.

Három amerikai katona vesztette életét

Három amerikai katona meghalt az Iraki al-Anbar tartományban folyó katonai műveletben - közölte az amerikai hadsereg. A katonák csütörtökön összetűzésekben veszítették életüket. Irak 2003-as megszállása óta 4281 amerikai katona halt meg az országban - az AP hírügynökség összesítése szerint. Idén áprilisban 18 amerikai katona vesztette életét, ami a legmagasabb adat tavaly szeptember óta. Az elmúlt hetekben erősödött az aggodalom amiatt, hogy a felkelők újabb kísérletet tesznek a vallásközi ellentétek kiélezésére.

A hétvégén 24 óra alatt három, síiták szentélyei elleni merényletben 160-an veszítették életüket, szerdán pedig Bagdad legnagyobb síita negyedében, Szadrváros piacának közelében 51 halálos áldozatot követelt egy újabb pokolgépes merénylet. (A biztonsági erők egy parkoló taxit is találtak, tele robbanóanyaggal, de azt sikerült hatástalanítaniuk.) Az iraki parlament legnagyobb síita ereje, az Iraki Iszlám Párt szerint a robbantássorozat az Irak ellenségei által szőtt nagy összeesküvés része. Az erőszak Irakban tavaly fokozatosan csillapodott, de idén februárban újult erővel lángolt fel Bagdadban, valamint Ninive és Dijála tartományokban. Az erőszakos cselekmények célpontjaivá immáron az iraki kormányerők váltak, különösen azóta, hogy az amerikai erők kivonultak belvárosi állásaikból. Ugyanakkor az amerikai erők elleni támadások is folytatódnak.

John Hutton védelmi miniszter is leveszi a sisakot
John Hutton védelmi miniszter is leveszi a sisakot
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.