Az elmúlt évek egyik állandó politikai vitatémája volt, hogy tekintve Magyarország uniós befizetéseit, illetve az onnan kapott pénzeket, nyerünk-e vagy veszítünk az EU-tagságon. A félreértések általában abból eredtek, hogy az ellenzék csupán a nemzeti fejlesztési tervek keretében kifizetett támogatásokat számította be az egyenlegbe, és nem vette figyelembe az olyan tételeket, mint például a közvetlen agrárpiaci, termelői, valamint vidékfejlesztési támogatások, az előcsatlakozási alapok vagy éppen a Schengen Alap.

Való igaz, hogy a pályázati pénzek kifizetése nehezen indult be, ám ennek ellenére a nettó pénzforgalmi egyenleg Magyarország csatlakozása óta mindig pozitív. Az első év speciális volt, hiszen 2004 májusáig kizárólag az előcsatlakozási alapok támogatásait használhattuk, és csak az után férhettünk hozzá a strukturális és a kohéziós alapok pénzeihez is. Összességében 2004-ben Magyarország 121,486 milliárd forintot fizetett be a közös kaszszába, és 176,340 milliárdot kapott onnan, azaz 48,6 milliárd forint pozitívummal zárt. A következő évben, amikor már kezdtek jobban beindulni az uniós pályázatok, jelentősen, 146,4 milliárd forintra nőtt az egyenleg, Magyarország javára. Ugyanez 2006-ban plusz 294,6 milliárd, 2007-ben pedig már 403,6 milliárd forint volt. A 2008-ban az uniós befizetések meghaladták a 210 milliárd forintot, vissza pedig közel hatszázmilliárdot kaptunk. Idén jelentősen, 1118 milliárd forintra nőnek az országba érkező támogatások, a befizetésünk pedig 240 milliárd forint lehet.

Magyarország nehezen küzdött meg a hirtelen megnyílt uniós bukszával. A pályázókat kihívás elé állították a felhívások, amelyek eleinte bonyolultak, sokszor érthetetlenek voltak, és olyan feltételeket támasztottak, amelyeknek addig nem kellett megfelelniük. Nem véletlen az sem, hogy az intézményrendszert folyamatosan finomítják, egyszerűsítik. Az NFT keretében eddig 19 ezer pályázó kapta meg az elnyert támogatást, idén márciusban a kifizetések aránya 99,9 százalék volt, azaz 685 milliárd forint jutott el a fejlesztések gazdáihoz. Az unióhoz újonnan csatlakozott országok közül az ötödik legnagyobb arányú pénzfelhasználás jellemzi Magyarországot. Siker, hogy elköltöttük a pénzeket, de nem az, hogy az ország területi egyenlőtlenségei nem csökkentek, és nem jöttek létre tömegesen az új munkahelyek sem. A jelenlegi fejlesztési időszakban, 2007-2013 között Magyarország 24,9 milliárd eurós - több mint hétezermilliárd forint - támogatáshoz kapott hozzáférést. Ebből eddig 203 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek.