Öten pályáznak a NAÜ élére
- Sajtóhíresztelések valóban voltak Tóth Tibor jelöléséről, de szeretnénk megerősíteni, hogy nincs és nem volt szándéka pályázni erre az állásra. Épp nemrég nevezték ki négy évre az Átfogó Atomcsend Egyezmény Előkészítő Bizottságának (CTBTO) élére - mondta lapunknak az atomcsendegyezmény végrehajtásán munkálkodó CTBTO sajtószóvivője. A másik magyar "sajtójelölt", Cserveny Vilmos, a NAÜ külkapcsolatokért felelős vezetője sem indult.
El Baradei utódlásáért eredetileg két jelölt szállt harcba: Jukija Amano japán NAÜ-nagykövet és az egykori apartheidellenes aktivista, a dél-afrikai Szamad Minty. A március végi szavazáson a japán Amano mindössze egy vokssal maradt el a szükséges kétharmados többségtől. A NAÜ-igazgatót a 35 tagú kormányzótanács választja meg, és a márciusi eredmény jól tükrözte a kormányzótanács megosztottságát. Amanót elsősorban a fejlett (és atomfegyverrel bíró) országok támogatták, míg Mintyt a fejlődő és főként az atomenergia másokkal történő megosztását sürgető államok. Utóbbiak attól tartottak, hogy Amano túlságosan engedékeny lesz az Egyesült Államokhoz, amellyel El Baradei többször is heves vitákba bonyolódott az utóbbi években.
Az újabb nevezési határidő hétfőn zárult le, a jelöltek listája immár ötfős. Az újra induló Amano és Minty mellé felzárkózott Ernest Petric, Szlovénia korábbi NAÜ-nagykövete, a spanyol Luis Echeverri, az OECD atomenergia-ügynökségének vezetője és a belga Jean-Pol Poncelet, a francia Areva energiavállalat elnökhelyettese, korábbi belga védelmi miniszter. A kormányzótanács május végén szavazhat ismét a jelöltekről, és konszenzus esetén az új igazgatót szeptemberben terjesztenék a NAÜ közgyűlése elé.
Szakértők rámutatnak, nem lesz könnyű döntés, és még az sincs kizárva, hogy El Baradei novemberi távozásáig sem sikerül megállapodni. A NAÜ szempontjából elengedhetetlen, hogy az úgynevezett gazdag és szegény országok közös jelöltet találjanak. Állítólag nem rosszak a szlovén Petric esélyei, aki korábban a NAÜ jövőképét felvázoló munkacsoportban is részt vett. A világ biztonsága érdekében sem közömbös, hogy ki áll az 1957-ben alapított szervezet élén, amelynek feladata kettős: egyrészt annak megakadályozása, hogy a nukleáris fegyverek elterjedjenek az egyre instabilabb (főként közép-ázsiai, közel-keleti) térségekben, másrészt az atomenergia békés felhasználásának támogatása az egyre energiaéhesebb fejlődő világban.
A tizenkét év után távozó El Baradei alatt az ENSZ-szervezet egyébként példátlan sikereket ért el: 1995-ben az egyiptomi diplomata és a NAÜ is Nobel-békedíjat kapott.
