A bukaresti CURS közvélemény-kutató intézet április 8-16. között végzett felmérése azt mutatja, hogy a négy hónapos kormányzás az elnöki alakulatnak számító Demokrata-Liberális Pártnak (D-LP) jobban ártott, mint nagykoalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Az SZDP - a választási koalíciós partnerével, a Konzervatív Párttal (KP) együtt - e szerint a voksok 31, míg a D-LP csak 26 százalékát kapná meg. Harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt (NLP) kerülne, 19 százalékkal, miközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7 százalékot kapna, akárcsak az ismét erősödni látszó Nagy-Románia Párt (NRP).

A D-LP-nek nem tett jót az sem, hogy Traian Basescu államfő kisebbik lánya, aki korábban a párt listáján indult volna az EP-mandátumért, miután apját nepotizmussal vádolták, kilépett a D-LP-ből, és függetlenként indul. Elena Basescu a felmérés szerint 4 százalékkal végezne, a bejutási küszöbnél eggyel feljebb. Két másik közvélemény-kutató intézet más eredményekre jutott, még ha az arányok hasonlók is.

A felmérések másik elgondolkoztató eredménye a novemberben esedékes államelnök-választásról szól. Mindhárom intézet arra a következtetésre jutott, hogy Traian Basescu elnöknek csökkent a népszerűsége, és kevesebben szavaznának rá, ha most tartanák a választásokat. Ennek ellenére a jelenlegi államfő még mindig az első helyen áll, miközben a második helyért Mircea Geoana SZDP-elnök Crin Antonescu NLP-elnökkel harcol. A CURS felmérése szerint Basescu 32, Geoana pedig 26 százalékot kapna. Ám más kutatóknál még a sorrend sem ilyen.

Az RMDSZ egyelőre az EP-választásokra összpontosít, s még nem döntötte el, hogy indít-e önálló jelöltet az elnökválasztásokon, vagy pedig valamelyik román jelöltet támogatja. Korábban erre könnyebb volt a válasz, mert amikor a parlamenti és az elnökválasztások egyazon időpontban történtek, a saját elnökjelölt húzóereje számított. Most azonban először lesz külön az elnökválasztás, a potenciális magyar jelöltek esélytelenek, így talán a szövetség is arra hajlik, hogy a magyar szavazatokat a politikai piacon előnyösen értékesítse.

A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) együtt nyújt be a parlamentben bizalmatlansági indítványt a napokban. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a kormány több ezer, köztisztviselői ranggal rendelkező intézményvezetőt vált le a kabinet alárendeltségébe tartozó megyei intézmények éléről. Ezeket az intézményeket ismét alárendelik a kormánynak, ami azt jelenti, hogy politikai szempontok alapján nevezik ki az intézményvezetőket. Az indítvány elfogadására azonban kevés az esély. (MTI)