Az első 100 nap kipipálva
Szerda estére kért főműsoridőt Barack Obama stábja a nagy tévécsatornáktól. Legújabb fehér házi sajtókonferenciájának apropóját elnöksége első száz napjának értékelése adja, de a várakozások szerint elképzelhető, hogy - miként legutóbb a gazdaságé -, ezúttal a sertésinfluenza témája uralja majd azt.
Tízből csaknem hét amerikai nem panaszkodik. A The Washington Post és az ABC News megrendelésére készült, vasárnap közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 42 százaléka rendkívül, további 27 százaléka pedig viszonylag elégedett, miközben 18 százalék nagyon, további 8 pedig kisebb mértékben csalódott. A demokrata szimpatizánsoknál 93, a függetleneknél pedig 67 százalékos Obama támogatottsága, ami azt jelenti: továbbra is maga mögött tudja bázisa jelentős részét. A republikánus szavazók 36 százaléka is felsorakozott mellette. Az amerikaiakat mostanában leginkább foglalkoztató gazdaság kapcsán is hét százalékponttal, 48 százalékról 55-re nőtt azok aránya, akik optimistán tekintenek a következő 12 hónap elé. Tízből csaknem hat amerikai elégedett az élénkítő csomaggal, sőt, egyharmaduk szerint az máris eredményeket hozott. Egyedül a detroiti autógyártók ügyének kezelésében fordult Obamával szemben, az amerikaiak 53 százaléka; a kérdés függőben van, a Chrysler csődvédelme a napokban, a General Motorsé pedig heteken belül dőlhet el.
A leginkább (60 százalék felett) a külügyekben: Irak, Afganisztán, a terror elleni háború és Kuba kapcsán helyeslik Obama politikáját. Henry Kissinger, az amerikai külügyérek (republikánus) doyenje cikkében ugyanakkor rámutat: az elnök a témák széles körében nyitott meg dossziékat, és diplomáciai tervre lesz szüksége, hogy le is zárja ezeket. A ma is igen befolyásosnak tartott Zbigniew Brzezinski, egykori (demokrata) nemzetbiztonsági tanácsadó úgy látja: "Obamának hamarosan taktikára és stratégiára is le kell fordítania az amerikai külpolitikában véghezvitt folyamatos koncepcionális forradalmát".
Pozitív mérleget von Paul Wolfowitz, a Bush-időszak "héjája", a Pentagon exállamtitkáraként az iraki háború egyik értelmi szerzője. - Az egész világ hasznot húz belőle, ha Obama elnök nem annyira arra fordítja tehetségét, hogy Amerika hibáiért kérjen elnézést, hanem arra, hogy felsorakoztassa a jó szándékúakat a virágzó, békés és toleráns világ építése mellett - helyez el egy bírálatot Wolfowitz. A felmérés szerint az amerikaiak 53 százaléka helyesli, hogy Obama feloldotta a terrorizmussal gyanúsítottak kihallgatásáról szóló feljegyzések titkosságát, sőt 51 százalék további vizsgálatot is sürget.
Van-e értelme mérföldkőnek tekinteni az első 100 napot? Allan J. Lichtman, az American University történészprofesszora szerint aligha. Úgy véli: azóta, hogy Franklin D. Roosevelt felállította ezt a mesterséges határvonalat, az elnökök inkább a második száz napban jeleskedtek. Így például az egyaránt januárban debütáló Dwight Eisenhower 1953-ban júliusban írta alá a koreai háborút lezáró tűzszünetet, 1981-ben Ronald Reagan augusztusra, 20 évvel később George W. Bush májusra préselte át a kongresszuson az adócsökkentéseket. Lichtman úgy véli: Obamának is inkább a második száz nap lesz kritikus, amikor eldől, hogyan fogadják a Capitoliumon az elnök a pénzügyi rendszer szabályozására, az egészségügyi reformra és az éghajlatváltozás megfékezésére vonatkozó elképzeléseit.
