A moldovai vezetés mindmáig nem emésztette meg, hogy az április 5-i parlamenti választásokat követő két napon lezajlott kisinyovi ellenzéki tüntetések résztvevői Románia zászlajával vonultak a parlament és az elnöki hivatal elé, a Romániával történő egyesülést követelték, és mindkét állami intézményt megrohamozták.

A kisinyovi kommunista hatalom reakciója durva volt, a rendőrség börtöneiben három fiatalt halálra vertek. Vladimir Voronin moldáv államfő a történteket puccskísérletnek minősítette, és kijelentette: az egész felforgató akciót Románia szervezte és irányította. Azonnal nemkívánatos személynek deklarálták Filip Teodorescu kisinyovi román nagykövetet, akit több romániai újságíróval együtt kiutasítottak, és bevezették a román állampolgárok számára a vízumkötelezettséget. Bukarest rögtön új nagykövetet nevezett ki, Mihnea Constantinescu karrierdiplomatát. Moldova azonban a hét végén szóbeli jegyzékben közölte: ellenzi Constantinescu kinevezését, mert a román fél azt megelőzően hozta nyilvánosságra a nagykövet nevét, hogy a kisinyovi külügyminisztérium erre rábólintott volna. Cristian Diaconescu román külügyminiszter csak annyit mondott, hogy erre Moldovának joga van. Román külügyi források szerint a visszautasítást Bukarest Moldova újabb ellenséges gesztusának tekinti, és azt fontolgatja, megvétózza azt a megállapodást, amelyet Moldova az EU-val a közeljövőben kívánt megkötni.

Eközben Brüsszelből egyik delegáció a másik után érkezik Kisinyovba, hogy a történteket kivizsgálja, és előkészítse az uniós állásfoglalást, amelynek kialakítására a májusi uniós fórumon kerülne sor. A múlt héten Benita Ferrero-Waldner uniós külügyi biztos aggodalmát fejezte ki a Kisinyov által a román állampolgárok számára bevezetett vízumkényszer miatt. A Románia által moldáv állampolgárok számára gyorsított eljárással honosítást előíró román jogszabály kapcsán a biztos megfontolásra intette Bukarestet, de azt állította, az állampolgárság odaítélése mindegyik uniós államnak belső ügye.

A moldovaiaknak felajánlott kettős állampolgárságot Markó Béla bírálta. Szombaton, az RMDSZ kongresszusán a szövetség elnöke elmondta: nem ez a román-moldáv viszony megoldásának a kulcsa. Markó hangsúlyozta: "annak idején a magyarság azért kerülgette a kettős állampolgárság kérését, nehogy a románok lelki békéjét felborítsuk, most pedig a román államfő élesen felvetette a moldovaiak milliós nagyságrendű román állampolgárságának lehetőségét".

Tőkés László püspök szerint létezik egy titkos román program, amely a román állampolgárságú moldovaiakat a magyarok által lakott területekre kívánja betelepíteni, megváltoztatva az etnikai arányokat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi nyilatkozatában sajnálatosnak és aggasztónak nevezi, hogy a moldovai fiatalok szabadságvágytól vezérelt megmozdulásait több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni.

Erdélyben szívós kompromiszszumkészséggel sikerült a nemzeti érdeket a szervezeti érdek fölé emelni. Az összefogás tekintetében a magyarországi közélet csak tanulhat az RMDSZ-től - mondta az RMDSZ kolozsvári kongresszusán Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke.

A kisinyovi parlament épületét szedik rendbe az áprilisi zavargások után. Még nincs vége