A kontinens legfontosabb gazdaságát 1994, az apartheid vége óta kormányzó párt azonban nem szerezte meg a remélt kétharmados többséget - kevesebb mint egy százalékkal lemaradt róla. Zuma, a 44 milliós ország leendő elnöke szerint (az elnököt a parlament választja, és május 9-én iktatják be) ez nem is volt cél, azonban a befektetők és az ellenzéki pártok is feszülten várták az eredményt. Az a plusz egy százalék azt jelentette volna: az ANC minden akadály nélkül módosíthatja az alkotmányt.

A legnagyobb ellenzéki párt, a 16 százalékot szerzett Demokrata Szövetség elnöke, Helen Zille kampányát arra építette: meg kell akadályozni, hogy az ANC kétharmadot szerezzen, mert szerinte így olyan alkotmánymódosítások következtek volna, amelyek lehetetlenné tették volna, hogy politikusokat korrupciós ügyekben felelősségre vonjanak. (Három hete ejtették a Zuma ellen felhozott korrupciós vádakat, amelyek alól máig nem tisztázta magát.)

A legendás szabadságharcos pártból, az ANC-ből néhány hónappal a választások előtt kiszakadt Nép Kongresszusa (Cope) a várakozásoknál roszszabbul szerepelt, csupán 7 százalékot kapott. A dél-afrikai Mail & Guardian lap szerint az ANC-vel elégedetlen, abból kivált középosztálybeliek új pártja "elaludt": későn kezdett kampányolni.

Zuma az elemzők szerint még mindig rejtély: populista szólamai ellenére arról igyekszik meggyőzni a befektetőket, nem hoz fordulatot az ország alapvetően liberális gazdaságpolitikájában. A BBC szerint Zuma egész elnökségét afrikai "újkonzervativizmus" jellemzi majd - erre utalnak Zuma poligámiát és a halálbüntetést támogató, illetve a melegházasságot elítélő kijelentései.