A kommüniké szerint Lavrov észak-koreai kollégájával, Pak Ui Csunnal folytatott megbeszélésén "tudomásul vette" a phenjani döntést. Megerősítette: Moszkva ellenzi az Észak-Korea elleni új ENSZ-szankciókat, mert elismeri minden ország jogát arra, hogy műholdat bocsásson fel az űrbe. Az észak-koreai közleménynek ellentmond, hogy Oroszország támogatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozatát, amely elítélte az április 5-én nagy hatótávolságú rakétával végrehajtott kísérletet.

Észak-Korea most azzal fenyegetőzik, hogy újra indítja leállított plutóniumtermelő reaktorait. A londoni The Times egyik cikke szerint a nemzetközi szakértők a KNDK-t már valóságos atomhatalomként kezelik. A tervek szerint az orosz külügyminiszternek találkoznia kellett volna csütörtökön Kim Dzsong Il észak-koreai vezetővel, a találkozó azonban nyilvánvalóan nem történt meg.

Észak-Korea háborús provokációnak minősítette, ha megvalósul az amerikaiak és a dél-koreaiak terve, hogy ellenőriznek minden hajót, amelyről azt gyanítják, hogy tömegpusztító fegyvereket szállít. A helyzetre jellemző, hogy amikor kedden hosszú idő után találkoztak Észak és Dél képviselői az északi területen lévő keszongi ipari zónában, a tárgyalás mindössze huszonkét percig tartott.

Az északi hatóságok március óta fogva tartanak két amerikai tévés újságírónőt is, akiket állítólag hamarosan bíróság elé állítanak, mert "bűnös céllal lépték át az ország határát". A két újságíró az északi menekültek helyzetéről készült filmet készíteni. Az USA szeretné elérni állampolgárai mielőbbi szabadon bocsátását.

Észak-Korea a jelek szerint régi taktikáját követve a végsőkig fokozza a feszültséget, hogy így érjen el engedményeket. Az új déli konzervatív kormányzat nem hajlik a feltétel nélküli engedményekre. Washingtonban pedig arról beszélnek, hogy a KNDK-t ismét felvehetik a terrorizmust támogató országok listájára.