Két véres nap Bagdadban
A tegnapi merénylet a Kázimíja negyedben történt, a muzulmánok heti pihenőnapján, amikor a szokásosnál többen vesznek részt az imán. A két merénylő néhány perces különbséggel, két eltérő kapunál hozta működésbe a testén viselt robbanóövet az egyik síita szent, Musza al-Kázim imám sírját magában foglaló aranykupolás mecset közelében, röviddel a pénteki ima kezdete előtt. Ugyanezt a szentélyt a hónap elején is célba vették a merénylők; akkor hét embert öltek meg, míg januárban ugyanott közel negyvenet.
Előző nap két hasonló merénylet nyolcvannál is több emberrel végzett Irakban. Így az elmúlt huszonnégy óra bizonyult a legvéresebbnek az elmúlt egy évben.
A hírügynökségek feltételezése szerint a pénteki öngyilkos merényletek hátterében az al-Kaida állhat, amely a szunnita kisebbségből toboroz jelentkezőket ilyen, a síita többség elleni akciókra. A legutóbbi 24 óra merényleteit összefüggésbe hozzák az iraki fegyveres erőknek azzal a csütörtöki bejelentésével is, miszerint elfogták Bagdadban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki szervezetének feltételezett vezetőjét, Abu Omar al-Bagdadit. Az iraki hatóságok és az amerikai hadsereg azonban pénteken nem tudta minden kétséget kizáróan megerősíteni a hírt. Közben egyes szakértők kétségbe vonják, hogy a titokzatos al-Bagdadi egyáltalán létezne, szerintük csak az iraki al-Kaida agyszüleménye. Az iraki hatóságok már kétszer adtak ki, utóbb hamisnak bizonyuló közleményt al-Bagdadi haláláról, illetve őrizetbe vételéről. A drámai két nap - a Reuters szerint - akár fordulatnak is tekinthető, amennyiben az utóbbi évben az erőszak érezhetően csökkent Irakban. Ám a jelek szerint az al-Kaida még szép számban tud szunnitákat mozgósítani vagy vallási alapon, vagy mert a megdöntött diktátor oldalán álltak. Az utóbbi napok-hetek megszaporodó erőszakcselekményei ráadásul egybeesnek azzal, hogy az amerikai katonák készülnek a kivonulásra júniusban az iraki városokból, első lépésként a későbbi, 2011 végére tervezett teljes iraki kivonuláshoz. Szaporodnak a kérdőjelek, hogy az iraki erők el tudják-e látni a biztonsági feladatokat.
Az iraki kormány közben - kiszivárogtatások szerint - összeszámolta az eddig katonai titoknak minősített adatot, a különféle erőszakos cselekményekben 2005 óta elhunytak számát. Az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint 87 ezer feletti a szám. Ha ehhez még hozzáadják az amerikai támadás kezdete, tehát 2003 óta a háború iraki áldozatait is, akkor az AP szerint 110 ezer feletti az adat. A hírügynökségnek magukat meg nem nevező források azt mondták, hogy a valós szám alighanem tíz-húsz százalékkal még magasabb is lehet, minthogy az eddigi számítások nem vehették figyelembe az "eltűnteknek" nyilvánítottakat, miként olyan civil áldozatokat sem, akiket a háború napjaiban gyorsan elföldeltek.
Az AP által megkérdezett nagy-britanniai civil szervezet, az Iraq Body Count elemzői lényegében egyetértenek, hogy az amerikai invázió megkezdése óta 100 ezer feletti az erőszakos cselekményben elhunytak száma. Mindehhez most még 150-et, a csütörtöki és a pénteki öngyilkos merényletek halottait is hozzá lehet tenni.
