A 24 ezer kisebbségi és bevándorló megkérdezésén alapuló tanulmány szerint átlagosan 55 százalékuk érzi úgy, hogy az említett jelenségek széles körűek abban az országban, amelyben élnek. Nehezebben jutnak például munkához és kölcsönhöz, de időnként fizikai zaklatás is éri őket.

Magyarországon, Szlovákiában és Romániában csak a romákat vonták be a kutatásba. A megkérdezett magyarországi cigányok 90 százaléka úgy értékelte, hogy az országban kiterjedt az őket negatívan érintő diszkrimináció és zaklatás.

Morten Kjaerum igazgató a jelentést kommentálva kiemelte: felmérésük tanúsága szerint sokszor a nemzeti hatóságok sincsenek tisztában a kisebbségeket érintő negatív jelenségek méreteivel. Az ügynökség megállapította, hogy a kormányoknak többet kell tenniük a kisebbségek jogainak védelme érdekében, beleértve a munkahelyek, a lakhatás és az oktatás biztosítását is.

Az MTI megkereste a bécsi székhelyű ügynökséget azzal a kérdéssel, hogy a más uniós tagállamokban élő magyar kisebbségeket miért nem vonták be a felmérésbe. Az intézetnél jelezték, hogy ennek elsősorban technikai okai vannak. A készítőknek a források és az idő szűkössége miatt például nem volt módjuk valamennyi kisebbségre kiterjeszteni a kutatást, és igyekeztek olyan nemzetiségekből mintát választani, amelyek minél több tagországban jelen vannak. Minden tagállamban helyi partnerekkel is konzultáltak arról, hogy mely csoportokat vonják be a felmérésbe.

Ez volt az alapjogi ügynökség első jelentése ebben a témában. A készítők azt is megállapították, hogy az uniós tagországokban nagyon hiányosak a kisebbségekkel kapcsolatos adatbázisok.