A 'félhold' oligarchái La Paz ellen

Santa Cruz tartomány helyi hatóságai, így Rubén Costas prefektus is "független" vizsgálóbizottságot kért a La Paz-i kormányzattól a rendőrség által felszámolt feltételezett terrorista sejt körüli történések tisztázására. A prefektus kizárta, hogy a helyi vállalkozók által szervezett összeesküvésről lett volna szó.

A feszültség immár hoszszabb ideje tart Evo Morales, Bolivia első indián származású elnökének kormányzata és négy autonómiát követelő tartomány között. Bolívia lakosságának többségét, 55 százalékát a főleg az Andok fennsíkjának mostoha körülményei között élő kecsua és ajmara indián őslakosok adják. A földrajzi fekvésük miatt "félholdnak" nevezett keleti és déli régió négy tartománya viszont gazdag földgázban, lítiumban, s alkalmas mezőgazdasági termelésre (így szójatermesztésre) is. Itt a helyi lakosság jelentős részét teszik ki a kreolok, a spanyol hódítók, majd más egykori európai bevándorlók leszármazottai, illetve meszticek (európaiak és indiánok keverékei). Pando, Beni, Santa Cruz és Tarija gazdasági és politikai elitjének többsége a kreolok közül kerül ki napjainkban is, akik konzervatív nézőpontból kezdettől fogva ellenségesen nézték Evo Morales indiánbarát politikáját és a földgázkincs államosítását. A gazdag Santa Cruz törvényhozása még 2007 végén autonómiastátust fogadott el, amit tavaly helyi népszavazáson is megerősítettek. S ezt a példát másolta a három említett tartomány is. Evo Morales a népszavazásokat Bolívia kettészakítására tett kísérletnek, s így alkotmányellenesnek minősítette. Már-már polgárháborús légkör alakult ki, az autonómia hívei repülőtereket foglaltak el, Pando tartományban pedig több mint húsz Morales-párti indián veszette életét egy összecsapásban. A központi kormány szerint az amerikai nagykövet beavatkozott, a "félhold", úgymond, demokratikus igényét támogatva, ezért La Paz kiutasította.

Tavaly, az elnöki ciklus félidejében az ellenzék kierőszakolt úgynevezett "visszahívási" népszavazást, de Morales a voksok 67 százalékát kapta. Az év végén pedig kis kompromisszummal (az autonómia részleges elfogadásával) keresztülment a törvényhozásban, majd 2009 januárjában népszavazáson is az államfő által szorgalmazott új alkotmány, amelyben hangsúlyozottan szerepelnek az őslakos indiánok jogai. Az egyik módosítás értelmében még az idén elnökválasztást tartanak, amelyen Evo Morales újra indulhat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.