Irán és a Közel-Kelet kapcsán is megpróbálták kiugrasztani a nyulat a bokorból amerikai kongresszusi képviselők, akik tegnap, hivatalba lépése óta először hallgatták meg Hillary Clinton külügyminisztert a külügyi bizottságban. A Washington és Teherán közötti közeledés nyomán Howard Berman, a bizottság elnöke nyíltan megkérdezte: mennyi idő alatt lehet eredményt elérni az iráni atomprogram ügyében? Clinton megkerülte az egyenes választ, és úgy vélte: a haladásnak megágyaz a szövetségesekkel való közvetlenebb kapcsolat, illetve a Teherán felé kinyújtott kéz. Ha a szándék elbukik, úgy viszont az amerikai diplomácia irányítója szerint a nemzetközi közösség átfogó szankciórendszert alkalmazhat az iszlám köztársasággal szemben.

A szűkebben vett Közel-Kelet sorsa ismét napirendre került Washingtonban; Barack Obama elnök arra biztatta az izraeli és a palesztin felet, hogy "lépjenek vissza a szakadék szélétől". Obama június elejéig - külön-külön - a Fehér Házba várja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, Mahmud Abbasz palesztin államfőt és Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt a békefolyamatnak a holtpontról való kimozdítására.

Az amerikai elnök bírálatok kereszttüzében áll több, közelmúltbeli találkozója, legújabban a Hugo Chávez venezuelai elnökkel való megbeszélése okán. A két államfő a hét végén, a Trinidad és Tobagóban tartott Amerika-csúcson többször is eldiskurált, mosolyok kíséretében kezet rázott egymással, az Amerikát régóta ostorozó, George W. Busht egyenesen az ördögnek tituláló Chávez továbbá egy, az USA dél-amerikai szerepét is ecsetelő, spanyol nyelvű könyvet is ajándékozott Obamának. John Ensign republikánus szenátor felelőtlenségnek nevezte, hogy az elnök belement ebbe a játékba. "Az embernek vigyáznia kell, hogy kivel látják együtt tréfálkozni". Mike Pence képviselő, aki előre élesítette késeit Clinton meghallgatására, egyenesen úgy fogalmazott: "A találkozó óriási propagandagyőzelem volt a szocialista diktátor számára." A "diktátor kitétel" abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az Amerikai Államok Szervezete a 60-as évek óta csak egyetlen, nem demokratikusan megválasztott vezetést rekeszt ki folyamatosan - a kubait. Éppen ez volt a hétvégi csúcs egyik fő vitapontja.

Obama már a csúcs után tartott sajtóértekezletén csillapítani igyekezett a kedélyeket. Mint mondta, udvarias beszélgetést folytattak, ami aligha veszélyezteti az USA stratégiai érdekeit. "Azt hiszem, szép gesztus volt, hogy könyvet adott, magam is olvasó ember vagyok... A kampányban is folyt végig ez a vita, hogy ha udvariasságot mutatunk, vagy nyitunk az irányunkban korábban ellenséges kormányok felé, úgy az valahogy a gyengeség jele lenne". Az elnök ugyanakkor leszögezte: komoly gazdasági és külpolitikai nézeteltérései vannak Chávezzel, akinek Amerika-ellenes retorikája lázító. Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője máris eredménynek könyvelte el, hogy Caracas újra nagykövetet küld Washingtonba.