Az urándúsítást is megengedné Iránnak egy darabig az új tárgyalási stratégia, amelyet a The New York Times értesülése szerint az Obama-adminisztráció európai szövetségeseivel közösen fontolgat Teherán sarokba szorítására és a fegyverzetellenőrök munkájának lehetővé tételére. Amennyiben a Fehér Ház elkötelezi magát emellett, úgy ez 180 fokos fordulatot jelent a Bush-korszakban képviselt állásponthoz képest. Az Egyesült Államok eddigi pozíciója szerint tárgyalások esetén Iránnak már azok első fázisában le kell zárnia atomlétesítményeit. - Ez egyszerűen nem megy. A tapasztalat azt mutatja, ebbe az irániak nem mennek bele. Most tehát közbülső lépéseket iktatnánk be, hogy némi bizalmat építsünk - mondták a világlapnak európai illetékesek, hozzátéve: egyelőre "ötletelés folyik".

Az USA egy hete jelentette be, hogy az ún. P5 + 1 formáció keretében - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország - részt vesz majd az Iránnal folytatott egyeztetéseken. Ezekre a következő egy-két hónapban kerülhet sor, egyelőre ismeretlen helyszínen, és értelemszerűen akkor, ha Teherán elfogadja a meghívást. Több kényszerítő időtényezővel is számolni kell. Iránban júniusban választásokat tartanak, izraeli biztonsági illetékesek pedig Washingtonban is jelezték: ha Barack Obama legkésőbb az év végéig nem jut dűlőre az irániakkal, a zsidó állam erővel iktathatja ki a natanzi atomlétesítményt, ahová az ENSZ-ellenőrök tavaly nyár óta nem nyertek bebocsátást. Kérdés, lehetséges-e ez amerikai jóváhagyás nélkül; egy éve a Bush-kormány megtagadta az akcióhoz szükséges logisztikai támogatást, így a légi utántöltési kapacitás biztosítását és az iraki átrepülési jogok elősegítését.

- Támogatjuk Irán jogát a békés atomenergiához, de szigorú ellenőrzés mellett. Ez az út járható az iszlám köztársaság számára - fogalmazott Obama a hó elején Prágában. Az elnök a választási kampányban, demokrata párti jelöltként kiállt az "előfeltételek nélküli" tárgyalások mellett. Márciusban pedig videoüzenetben köszöntötte az országot a perzsa újév alkalmából, azzal is feltűnést keltve, hogy hivatalos nevén nevezte az államot. "Az Egyesült Államok azt akarja, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság elfoglalja az őt megillető helyet a nemzetek közösségében... Önöknek joga van ehhez, ám ez valódi felelősséggel jár együtt. Ezt a helyet nem lehet terrorral vagy fegyverrel kivívni, csak békés cselekedetekkel, amelyek megmutatják az iráni nép és civilizáció igazi nagyságát."

Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök szerdán békülékeny hangot ütött meg, és - konkrétumok említése nélkül - közölte: új javaslaton dolgozik az atomvita megoldására. Jelezte, "kölcsönös tisztelet" esetén készen áll az amerikaiakkal való tárgyalásra is. - Az iráni nemzet elfelejtheti a múltat, és új korszakot nyithat. De válasza ugyanaz lesz, mint amit Bush úr is kapott, ha bárki arrogánsan próbál beszélni hozzá - mondta. Előző nap ugyanakkor az elnök jelezte, országa rakétaindításra készül, és az 1600 km hatótávolságú eszközzel műholdat bocsát fel. Irán rakéta- és nukleáris programjáról is azt állítja: békés célokat szolgálnak.

Szabadság-szobor halálfejjel Teheránban az egykori amerikai nagykövetség falán