Egérutat nyert a náci táborőr
Egy fellebbviteli bíróság leállította Amerikában a zsidók meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolt John (Ivan) Demjanjuk németországi kiadatását. Ezt az Ohio államban élő, 89 éves, autóipari nyugdíjas fia érte el beadványával, amelyben Demjanjuk rossz egészségi állapotával, valamint azzal érvelt: a hosszú repülőút esetében kínzásnak minősül, és a halálához vezethet. Két szövetségi bíró Cincinnatiben úgy találta, az idős férfinek joga van még egy meghallgatáshoz, noha a tolószékes Demjanjukot kedden már elszállították otthonából az amerikai bevándorlási hivatal emberei, hogy egy Münchenbe tartó gépre tegyék fel. Kiadatását Kurt Schrimm, a náci háborús bűnösöket üldöző német ügyész márciusban kérte az Egyesült Államoktól. Demjanjuk a második világháború után rövid ideig Münchenben élt, mielőtt 1951-ben az USA-ban telepedett volna le, ahol állampolgárságot kapott, keresztnevét pedig Ivanról Johnra változtatta.
A vád szerint 1943-ban bűnsegédként működött közre 29 ezer zsidó meggyilkolásában a sobibori koncentrációs táborban, ahol személyesen kísérte az áldozatokat a gázkamrákhoz. A treblinkai táborban és ukrajnai halálosztagokban való részvétellel is vádolják. Demjanjuk tagadja, hogy a nácik oldalára állt volna, és egyszerű hadifogolyként tünteti fel magát. Az első vádakat 32 évvel ezelőtt fogalmazták meg vele szemben. A 80-as években Izraelben halálra ítélték "Rettegett Ivánként", a treblinkai tábor hírhedt őreként, de a jeruzsálemi legfelsőbb bíróság ezt később azzal érvénytelenítette: nem bizonyítható, hogy ő volt "Iván". Amerikában kétszer is megfosztották az állampolgárságától.
A vádiratot összeállító korábbi ügyész, Jonathan Drimmer szerint nem fogadható el, hogy az egykori háborús bűnösök megússzák csak azért, mert időközben megöregedtek. "Ha meg akarjuk akadályozni a jövőbeli népirtásokat, akkor a bűnöket elkövetőket haláluk napjáig üldöznünk kell." A Christian Science Monitor helyszíni beszámolója szerint ukrajnai szülőfalujában az idősek jól emlékeznek Ivan Demjanjukra, az egykori traktorosra. Az 1941-es német megszálláskor a falubéli férfiak többségét megölték, köztük Demjanjuk két rokonát is - nem sokon múlt, hogy nem halt maga is hősi halált a nácizmus áldozataként. - Amit nem értek, ez: hogyan lehet, hogy a németek állítanak bíróság elé egy ukránt a zsidók meggyilkolásáért, nem pedig fordítva? - méltatlankodik egy helybéli, Nyikolaj Grigorevics.
Sok a hasonlóság a 87 éves, Ausztráliában élő Zentai Károly esetében is, akinek ügyében a Simon Wiesenthal Központ tett feljelentést évekkel ezelőtt. Ennek alapján a magyar katonai ügyészség nyomozott, majd a magyar kormány 2005 elején kérte Zentai kiadatását az ausztrál hatóságoktól. A bűnüldöző hatóságok szerint Zentai 1944. november 8-án a magyar királyi hadsereg tiszthelyetteseként egy budapesti laktanyában többedmagával megkínozta és meggyilkolta a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Március végén újabb ausztrál bíróság mondta ki a négy éve tartó eljárásban, hogy Zentai Károly kiadható a magyar hatóságoknak. Ám a döntés, tehát a kiadatása ellen ismét fellebbezett Zentai Károly. (Munkatársunktól)
