Mexikói kertész, salvadori vízvezeték-szerelő, brazil takarítónő és szobafestő - becslések szerint mintegy tizenkétmillióan élnek és hétmillióan dolgoznak megfelelő papírok nélkül az Egyesült Államokban. Háromnegyedük latin-amerikai. Keddre a két nagy amerikai szakszervezeti tömörülés, az AFL-CIO és a Change to Win megállapodott: támogatják a Barack Obama elnök által felvetett elképzelést az országban jogcím nélkül élők státusának rendezésére, de ellenzik az ideiglenes munkavállalási vízummal érkező új vendégmunkásoknak az Államokba csábítását. Ez utóbbit pártolják viszont a munkáltatók - közölte az USA kereskedelmi kamarája.

Az ideiglenes vízumok hátulütője: ezek nem a munkavállaló személyéhez, hanem a munkáltatóhoz kapcsolódnak, és amint a dolgozó elveszíti állását (újat pedig nem talál), családjával együtt kitoloncolhatóvá válik. A pozíciók rögzítése annál is égetőbb, mivel Obama elnök közölte: rendezni kívánja a jogcím nélkül letelepedettek helyzetét. A szövetségi szabályozás híján az egyes államok utóbb 206, a bevándorlásra vonatkozó jogszabályt hoztak.

A törvénytelen bevándorlás csaknem mindennapos példája egy 56 éves asszony amerikai kálváriája. Történetesen az elnök nagynénje. A kenyai Zeituni Onyango évek óta húzódó kitoloncolási ügye nemcsak jogi, de morális teszt is az amerikai igazságszolgáltatás számára. Az illetékes bevándorlási bíró korábban kétszer is elrendelte Barack Obama apja féltestvérének repatriálását, a minap azonban újabb 10 hónap haladékot adott az asszonynak. Az egészségügyi tanácsadóként dolgozó, bostoni szociális lakásban élő nagynénit a londoni The Times "ásta elő" Obama Álmok apámtól című könyve alapján, amelyben részletesen ír kenyai rokonságáról is. Onyango kilenc évvel ezelőtt érkezett az Államokba ideiglenes vízummal, elkísérve fiát - Barack Obama unokatestvérét -, aki Bostonba került főiskolára. Két évvel később azonban menekültstátusért folyamodott a kenyai politikai erőszakra és törzsük, a luók üldöztetésére hivatkozva. Ezt elutasították. A választási kampányban kisebb szenzációként röppent fel a hír, hogy a demokrata elnökjelölt közeli rokona törvénytelenül él Amerikában. Obama akkor és azóta is minél távolabb tartja magát az ügytől, kerülni igyekezve a látszatot is, hogy befolyásolni kívánja az igazságszolgáltatást. Az elnök dilemmáját Rush Limbaugh konzervatív rádiókommentátor találóan fogalmazta meg. "Az elnök azt mondta, hadd érvényesüljön a jog. Szívtelen.... Vehetne neki lakást, állandó itt-tartózkodásra jogosító zöldkártyát, elvégre ő az elnök. Ha azonban ezt teszi, megsérti az amerikai jogot."

A drogkartellekkel összefüggő erőszak mellett a bevándorlás az amerikai-mexikói kapcsolatok egyik fő kérdése is, márpedig Obama csütörtökön Felipe Calderón elnök vendégeként tárgyal Mexikóvárosban, mielőtt Trinidad és Tobagóba, az Amerika-csúcsra utazna tovább. Számottevő bevándorló csoportot, a kubai-amerikaiakat érinti, hogy Obama a csúcs elé időzítve jelentette be: feloldja a kubai családlátogatási és pénzköltési korlátozásokat. Eddig háromévente legfeljebb egyszer utazhattak a rokonok. A Fehér Ház egyben megnyitja az amerikai távközlési vállalatok előtt a kubai piaci lehetőségeket. A nyitás nem érinti az 1962 óta érvényben lévő általános kereskedelmi embargót.

Salvadori illegális bevándorlókat motoznak a rabszállító buszban