A robbanásért a türkmén kormányzat az orosz felet okolta, mivel az mintegy 90 százalékkal csökkentette átvételét. Lavrov erről azt mondta: a történteknek nincs politikai háttere, csupán műszaki kérdésről van szó. A Vremja Novosztyej című lap szerint azonban mindez azt mutatja, hogy a gázegyüttműködésben nincs bizalom Moszkva és Asgabat között, és ezért maradt el a minap Moszkvában annak a megállapodásnak az aláírása, amely rögzítette volna, hogy Oroszország részt vesz a Türkmenisztánon átívelő Kelet-Nyugat vezeték építésében.

Az Izvesztyija megemlítette: a kialakult helyzetnek némi élt ad, hogy a megállapodás aláírásának elmaradása után pályázatot írtak ki Türkmenisztánban a vezeték építésére. A lap több lehetséges magyarázatot is felhozott azt kutatva, hogy vajon kinek jó az, ha nem áramlik türkmenisztáni gáz Oroszországba, illetve Üzbegisztánba és Kazahsztánba. Úgy vélte: a Gazpromnak a leállásból nincs haszna, ugyanis a türkmenisztáni gázt Ukrajnának szállította, habár szinte profit nélkül.

Szakértők feltételezik, hogy a csővezeték elöregedés miatt robbant fel, de emlékeztetnek, hogy Türkmenisztán bevételek nélkül marad, ha a Gazprom nem veszi át a gázt, és inkább sajátját exportálja Ukrajnába. Így a türkmén vezetés Moszkvát vádolva azt próbálja elérni, hogy legalább némi kárpótlást kapjon az "orosz fél hibájából" el nem szállított gázért. Az sem zárható ki, hogy a türkmenisztáni vezetésben harc folyik a gázexport ellenőrzéséért.

A Kommerszant arra mutatott rá: a robbanás és utóélete héttérbe szorította azt a sokkal fontosabb hírt, hogy a Gazprom 90 százalékkal csökkentette gázátvételét, és ezzel megfosztotta Türkmenisztánt exportbevételei jelentős részétől. Ez súlyos gazdasági gondokhoz vezethet, nem szólva arról, hogy Türkmenisztánnak fizikailag nincs hová tennie a gázt. Akár a kitermelés leállítására is sor kerülhet.

A lap szerint az átvétel csökkentése gazdaságilag indokolt, mert Ukrajna a második negyedévben mintegy 270 dollárt fizet a gázért ezer köbméterenként, és nem hivatalos adatok szerint a Gazprom 300 dollárt fizet Türkmenisztánnak ugyanezért a mennyiségért.

Oroszország számára azonban stratégiailag fontos, hogy a gázvásárlási szerződéssel teljes ellenőrzést gyakorolhat Türkmenisztán gázexportja felett. Végül a Kommerszant rámutatott: a Türkmenisztánnal való gázkonfliktus kiéleződése Moszkvának éppen most nem jön jól, mivel április 23-24-én a türkmén fővárosban nemzetközi konferenciát tartanak Az energiahordozók megbízható és stabil szállítása és szerepe a tartós fejlődés és a nemzetközi együttműködés biztosításában címmel.