- Krisztus feltámadott! - mondta vasárnap délben magyarul is a pápa a világ népeihez 63 nyelven intézett köszöntésében. Szokás szerint először olaszul, a világnyelveken, majd arabul, héberül, kínaiul, a Szamoa-szigetek nyelvén, eszperantóul, legvégül latinul szólt XVI. Benedek. A magyar, az évek óta megismételt sorrendben, a 12. helyen hangzott el, a lengyelek és a románok között. Ezt követően az urbi et orbi áldását adta Róma városára és az egész világra.

A tapssal és éljenzéssel köszöntött egyházfőt - akit már nagypéntek este is "Viva il Papa!" azaz "Éljen a pápa!" kiáltással fogadtak a Colosseumnál rendezett keresztút elején - az egész teret és még a Vatikánt környező utakat is mozdulatlanságig megtöltő tömeg hallgatta.

- Talán a pénzügyi válság okozta nemzetközi bizonytalanság vagy a most történt abruzzói földrengés miatti félelem vezetett ide ismét ennyi embert, hívőket és Rómában vakációzó turistákat. Talán válasz ez az előző hónapokban a pápát és az egyházat ért támadásokra - magyarázták lapunknak a szentszéki sajtóközpontban dolgozó olasz vatikanisták és a Szent Péter téri tömeget megelégedéssel nyugtázó papok is.

A "globális élelmiszerhiány, pénzügyi zűrzavar, a régi és új szegénység, aggasztó éghajlatváltozás, a sokakat hazájuk elhagyására kényszerítő erőszak és nyomorúság, a fenyegető terrorizmus és a bizonytalan jövővel szembeni növekvő félelem világában" reményre van szükség - ez volt XVI. Benedek húsvéti beszédeinek közös üzenete a nagypénteki meditációktól, a szombat esti vigílián át az örömhír kihirdetéséig, melyekben a teológus pápa a liturgia tőle megszokott tudós értelmezésével aktuális világnézeti interpretációt is adott.

- A feltámadás nem teória ... nem mítosz, álom, vízió, utópia, nem mese, hanem egyedüli és megismételhetetlen esemény - jelentette ki a Szent Péter-bazilika lodzsáján mondott vasárnapi beszédében, amelyben korunk sötétségének nevezve a materializmust és a nihilizmust. - A semmi érzése megmérgezi az emberiséget - fogalmazott. A tradíció szerint a békét sürgető húsvéti beszédében a háborúk, az éhezés és a járványok pusztította Afrikát említette és a Szentföldet, ahol "nehéz, de elengedhetetlen a megbékélés". A világ más térsége sem szorult háttérbe: a nagypénteki meditációkat az idén sem olasz, hanem indiai érsek írta. Egy olyan ország képviselője, ahol a keresztények még ma is mártírhalált halnak, szombaton pedig XVI. Benedek egy kínai nőt keresztelt meg.

A holokauszttagadó lefebvre-ista püspök, Richard Williamson miatt kirobbant viták után két hónappal a pápa az egyházról is szólt: "mindig az elsüllyedés benyomását adja, miközben máris elkerülte ezt, de még ma is a szeretet és a gyűlölet gravitációs tere között mozog". A lefebvre-isták a maguk részéről közölték, nem fogadják el az egyházfő által módosított nagypénteki imát, és továbbra is a zsidók megtéréséért imádkoznak.

Sátortemplomban celebrálták a húsvétot az abruzzói földrengés túlélői. A romok közötti kereséssel szombat éjszaka felhagytak, és megkezdték a markológépekkel való romeltakarítást: 294 az eddigi áldozatok száma. A tervek szerint kedden újraindul a munka a l'aquilai városházában, csütörtökön pedig elindul a tanítás a sátrakban berendezett iskolában. Az eddigi 106 sátortábor helyett a polgármesterek konténereket és faházakat kértek, minél gyorsabban, mivel a lakosság egy hete több mint ezer méter magason, esőben, fűtés nélkül tölti az éjszakákat, - Elég legyen a katasztrófaturizmusból! - emelték fel szavukat Abruzzóban a romok fényképezésére érkező olasz és külföldi turisták ellen. Az ügyészség is lépett: arról a sajtóban megjelent hírről indított vizsgálatot, miszerint L'Aquila házait cement helyett silány minőségű tengeri homokkal építették volna.

A pápa a világ aktuális kérdéseiről is kifejtette nézeteit