"Kína" nyerte a szimulált gazdasági háborút
A minap lezajlott, kétnapos szimuláción fedezeti alapkezelők, befektetési bankárok, egyetemi oktatók és kormányzati hivatalnokok a globális hatalmi egyensúly felbomlásának forgatókönyveit vették végig. Öt csapatot alkottak a védelmi tárca Hadviselést Elemző Laboratóriumában: az Egyesült Államokat, Oroszországot, Kínát, Kelet-Ázsiát és "a többieket". (E felosztás árulkodik Európa világpolitikai szerepéről is.) Lépéseiket "bírók" ítélték meg, mint egy sportmérkőzésen.
A szereplőknek a jelenlegi világpolitikai helyzetben korántsem elképzelhetetlen válsághelyzetekre kellett reagálniuk, így például Észak-Korea összeomlására, vagy arra, hogy Oroszország manipulálja a földgáz árát. A Kína és Tajvan közötti feszültség növekedése is terítékre került. A virtuális összecsapásból a "kínai" csapat került ki győztesen, mivel az "amerikaiak" és az "oroszok" egymást gyengítő lépéseket tettek.
- A játék célja nem annyira a jövő előrejelzése volt, mint az, hogy felfedezzük mindazon kérdéseket, amelyekről el kell gondolkodnunk - nyilatkozta az eseményről beszámoló Politico című washingtoni lapnak Paul Bracken, a Yale Egyetem professzora, aki két tanulságot vont le a gyakorlat végeztével. Az egyik, hogy Amerikában nem hangolják össze eléggé az ugyanazon célpont ellen folytatott hagyományos és gazdasági hadviselést - például egy Iránnal szembeni potenciális tengeri blokádot, illetve embargót. A másik, hogy az 1000 milliárd dollár értékben amerikai államkötvényeket vásárolt Kínának köztes lehetőségei is vannak az USA gazdasági gyengítésére. A két szélső opció ugyanis, a dollár teljes visszatartása, illetve terítése a pénzpiacokon vagy nem érinti hátrányosan az Egyesült Államokat, vagy pedig nem áll Peking érdekében.
Kína és az USA között egyébként a való világban is éles és heves üzenetváltás bontakozott ki az elmúlt hónapokban, éppen a felvásárolt amerikai államkötvények kapcsán. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a kínai valuta, a renminbi árfolyamának manipulálásával vádolta meg a pekingi vezetést, amely cserébe kétségét fejezte ki, hogy biztonságban van-e amerikai befektetésük. A kínai jegybank vezetője felvetette: meg kellene erősíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénznemét, a különleges lehívási jogokat (SDR) - amelynek kosarát ebben a ciklusban az euró 44, a dollár 34, a jen és a font pedig 11-11 százalékkal alkotja. Ez a dollárnak mint a világ vezető tartalékvalutájának gyengítését célzó elképzelés.
