Csak átvitt értelemben "repül", azaz nem kell majd a Lockheed Martin VH-71-es elnöki helikoptere, valamint a légierő egy 15 milliárdos beszerzési terve is kutató-mentő helikopterekre. A Pentagon egy őszi belső tájékoztatója szerint az Egyesült Államoknak a közeljövőben nem anynyira hagyományos háborúkra, hanem "közép-amerikai típusú", zűrzavaros területeken történő rendteremtésre kell felkészülnie.

A legnagyobb érvágást a szintén a Lockheed nevéhez fűződő F-22-esek gyártásának 2011-es leállása jelenti majd - akkorát, hogy a The Washington Post élcelődő jegyzete szerint a Pentagon ezzel máris háborúba sodorta magát, mégpedig az országszerte 25 ezer állást féltő kongresszussal. Az F-22-es Raptor nehéz vadászbombázó a világ első, ötödik generációs harci repülőgépe, viszont darabja 140 millió dollárba kerül. A védelmi tárca - nem engedve a légierő kérésének - 187 gépnél befagyasztja a beszerzéseket. Eredetileg 750, majd 381 Raptort álmodtak a hadrendbe, és exportját technológiai újításai miatt nemzetbiztonsági okokból nem támogatják. Az F-22-es ezzel a "túl jóra sikerült" kudarctermék iskolapéldája lehet. Lefaragás vár a C-17-es (Globemaster III) nehéz szállítógépek programjára is.

A Lockheed, amely 42 milliárd dollárt kitevő üzleteit hatvan százalékban a Pentagonnal köti, az F-35-ös (Lightning II) harcigéppel vigasztalódhat, amelynek beszerzéseit viszont felgyorsítják és növelik. Ez a gép a Raptorhoz képest harmadáron beszerezhető, exportálható (több szövetséges ország is rendelt), és gyártása felszívhatja a Lockheednál leépítésre kerülő munkaerő egy részét.

A Boeingtól is rendelnek 31 további F/A-18-ast. Karcsúsítják a Boeing FCS komplex programját (Jövőbeli Harcrendszerek) is, amely az elkövetkező évtizedekben összeszen 159 milliárdba került volna. Nem kell a Northrop Grumman és a General Dynamics DDG-1000 Zumwalt osztályú rombolója sem (csak hármat kérnek még) - a haditengerészet viszszatér a jól bevált és sokkal olcsóbb Arleigh Burke-osztályú flottához.

Átalakítják a rakétavédelmi programokat is. Az interkontinentális, ballisztikus rakétákkal szembeni rendszerek 1,4 milliárd dolláros költségcsökkentésre számíthatnak. Az Európát (Cseh- és Lengyelországot) is érintő telepítések jövőjéről viszont várhatóan Barack Obama elnök dönt majd.

A Pentagon költségvetése nyolc "mesésen gazdag" év után már a 2009-es büdzsében érdemben csökkent, miután tavaly 672 milliárdon tetőzött. A külsősök rovására a tárca a közalkalmazotti állomány megerősítésére készül, márpedig Washington környékén csaknem 300 ezer szerződéses dolgozik a védelmi tárcának. (Sz. L. L.)