A tüntetésen több ismert ellenzéki politikus is részt vett, többek között Nino Burdzsanadze volt parlamenti elnök, Szaakasvili egykori leghívebb szövetségese, Irakli Alaszania, Grúzia volt ENSZ-nagykövete és Szalome Zurabisvili egykori külügyminiszter is. Alaszania, aki egyben a Szövetség Grúziáért tömörülés vezetője, a tömeg előtt arról beszélt, hogy a csütörtöki megmozdulás sajátos népszavazás, a Szaakasvili iránti bizalmatlanság mutatója.

A felszólalók elítélték, hogy a kormány befolyása alatt tartja a médiát és az igazságszolgáltatást is.

Burdzsanadze szerint pártjának, a Demokrata Mozgalom-Egyesült Grúziának hatvan tagját letartóztatták a tüntetést megelőző éjjel. A rendőrség ezt tagadja. A Reuters szerint ugyanekkor, még az éjjel tűzoltóautók és rohamrendőrök érkeztek a parlament belső udvarára.

Az megmozdulást az 1989-ben lezajlott szovjetellenes tüntetések 20. évfordulójára időzítették a szervezők. Húsz ember veszítette életét, abban az évben, amikor szovjet harckocsik fojtották el a megmozdulásokat. Ugyanebből az alkalomból reggel Szaakasvili mondott beszédet egy megemlékezésen, amelynek során az 1989-es eseményeket a tavalyi grúz-orosz háborúval állította párhuzamba, szerinte mindkét esetben Grúzia szabadságáért áldozták fel magukat az orosz tankokkal harcoló katonák.

Az ellenzék és a kormány kölcsönösen azzal vádolta meg egymást, hogy erőszakot akar alkalmazni a tüntetés során. A rendőrség nyilvánosságra hozott egy videofelvételt, amelyen állítólag ellenzékiek készülnek arra, hogy megzavarják a gyűlést, és provokálni fogják a rendőröket.

A tüntetés szervezői attól tartanak, hogy Szaakasvili erőszakkal vet véget a megmozdulásnak. A legutóbbi ellenzéki tüntetést, amelyet 2007 novemberében rendeztek, gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatta fel a rendőrség. Vano Merabisvili belügyminiszter úgy nyilatkozott a Reutersnek: a kormány nem fogja megakadályozni, hogy a tüntetők szabadon véleményt nyilváníthassanak, ám a hatóságok közbeavatkozhatnak, ha szükségesnek ítélik. Azonban - mint mondta - úgy érzi, nem lesz szükség erőszak alkalmazására, mivel "nincs esély arra, hogy forradalom legyen Grúziában".

Szaakasvili 2003-ban került hatalomra a "rózsás forradalom" segítségével, a nyugati hatalmak által elfogadott és támogatott államfőként. Hírügynökségek által idézett diplomaták azonban arra figyelmeztetnek, hogy Barack Obama amerikai elnök kevésbé lesz elnéző a grúz elnökkel, mint elődje, George W. Bush volt.

Ellenzékiek a parlament előtt Tbilisziben