A háromfős bírói testület az emberiesség elleni bűntettnek minősítette, hogy a hadsereg különleges osztaga két ízben, 1991-ben a főváros Barrios Altos kerületében tizenöt civilt (köztük egy nyolcéves gyermeket), majd egy évvel később a nemzeti egyetem körzetében kilenc tanulót és egy profeszszort mészárolt le. Az akkor eltitkolt akciókat utóbb a szélsőbalos Fényes Ösvény gerillamozgalom elleni fellépésben elkövetett tévedésnek próbálták beállítani. Az ítélet 710 oldalas indokolásában ugyancsak Fujimorit tették felelőssé egy üzletember és egy, a rendszert kritizáló újságíró elrablásáért.

Fujimori már a hosszú, másfél évig tartó pereljárás kezdetekor ártatlanságát hangoztatta, és kedden az ítéletek követően közölte, hogy fellebbez. Ha másodfokon is jóváhagyják a 25 évi börtönbüntetést, a hetvenéves Fujimorinak élete hátralévő részét minden bizonnyal rácsok mögött kell töltenie.

Limában kedd este Fujimori híveinek százai tiltakozó tüntetést tartottak, és kilátásba helyezték, hogy a megmozdulások folytatódnak. Lánya, Keiko Fujimori parlamenti képviselő azt nyilatkozta, hogy az ítélet "aberrált", amennyiben gyűlöletből és bosszúból fogant. Keiko nem titkolja, hogy indulni kíván a következő elnökválasztásokon apja egykori népszerűségére alapozva.

Alberto Fujimori japán bevándorlók mérnök végzettségű fia, 1990-ben szinte az ismeretlenségből kilépve győzött populista programmal választásokon. 2000-ben harmadszor is elnökké választották, ám nyilvánosságra kerültek "jobb kezének", a titkosszolgálatok főnökének, Vladimiro Montesinosnak korrupciós ügyletei. Fujimori maga is a szökés mellett döntött, s Japánban kért és kapott felmenőire hivatkozva menedékjogot.