A kísérletet, amely az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) 2006-ban elfogadott 1718-as határozata megsértését jelentette, a nyugati világ államainak többsége elítélte, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea kérte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének az összehívását. (Lapunk zártakor a rendkívüli ülés még tart.) Oroszország és Kína gyakorlatilag semleges álláspontot képviselt, Moszkva "minden felet" önmérsékletre szólított fel.

Műholdfelvétel a kilövésre kész rakétáról

Barack Obama amerikai elnök, aki tegnap - az észak-koreai kísérlet napján - Prágában éppen az atomfegyverek nélküli világ eljövetelének szükségességéről beszélt, "provokációnak" minősítette az észak-koreai rakétaindítást, amellyel Phenjan növelte elszigeteltségét. Az amerikai elnök a kísérlet ellenére fenntartja nézeteit, hogy tárgyalásos úton kell "atomleszerelésre" késztetni Észak-Koreát - mondták fehér házi források. A leginkább fenyegetett két állam, Dél-Korea és Japán, a leghatározottabban tiltakozott, de nem jelezték, milyen (megtorló) válaszintézkedéseket terveznek. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint a phenjani rezsim ezzel a lépésével "törvényen kívül" helyezte magát.

A meglehetősen hézagos információk a rejtélyes észak-koreai kísérletről lapunk zártáig sok kérdésre nem adtak választ.

1. Pontosan meddig repült a rakéta, amely a japánok szerint Tokiótól keletre 2100 kilométerre haladt el, majd valahol a Csendes-óceánba csapódott a vízbe.

2. Mind Japán, mind az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy lelövik a rakétát. Az eddigi ismeretek szerint sem Tokió, sem Washington hadihajói nem indítottak elfogórakétát. Ha az észak-koreai rakéta jóval a Kármán-vonal felett (száz kilométerre a Föld felszínétől) repült, és röppályája olyan volt, hogy a néhány, a térségben tartózkodó amerikai és japán hadihajó, amelyen elfogórakéták voltak, nem tartózkodott éppen a röppálya "alatt", technikailag kevés esély lehetett a lelövésre. Ha Föld körüli pályára akart műholdat állítani, jóval a Kármán-vonal fölött, orbitális pályán kellett repülnie, ez esetben a rendelkezésre álló fegyverrendszerekkel aligha lehetett volna megsemmisíteni.

3. Milyen rakétát is indítottak az észak-koreai "remeteállam" rakétatechnikusai? Ha hinni lehet a szakértőknek, és az elindított, kudarcot vallott rakéta az északiak legnagyobb ilyen eszköze a Taepodong-2 volt, akkor valamennyire igazuk lehet az északiaknak, akik azt mondják, a kísérlet "sikeres" volt. A Taepodong-2 első indításakor, 2006 júliusában, a háromlépcsős, ballisztikus rakéta 40 másodperc múltán felrobbant, tehát még Észak-Korea 200 mérföldes tengeri gazdasági zónáján belül zuhanhatott le. Most a rakéta áthaladt Japán felett, és valahol keletebbre a Csendes-óceánba csapódott, ami azt feltételezi, hogy legalább tizenöt-húsz percet repült.