Megkérték a törökök az új NATO-főtitkár árát
Az állam- és kormányfők Angela Merkel német kancellár vezetésével szombat reggel átsétáltak a Rajnán átívelő gyaloghídon Franciaországba, ahol Nicolas Sarkozy elnök fogadta őket. Az ünnepi tanácskozáson éles vitát váltott ki, ki kövesse a holland Jaap de Hoop Scheffert a főtitkári székben augusztus elsejétől. Az atlanti nagyhatalmak a jelenlegi dán miniszterelnökre, Anders Fogh Rasmussenre szavaztak, de a törökök ellenálltak. Huszonheten elfogadták Rasmussent, a törökök magukra maradtak, de nem szorultak a sarokba. Igenjükért cserébe kapnak egy főtitkár-helyettesi posztot, és bezárnak egy kifogásolt kurd adót Dániában.
A csúcson üdvözölték, hogy 43 év után Franciaország viszszatér a NATO katonai szervezetébe, s hogy Albániával és Horvátországgal huszonnyolc tagúra bővül a szövetség. Scheffer azt mondta: fel kell készülni például a kalózok ellen akciókra, vagy az informatikai eszközökkel folytatott háborúra, vagy az afganisztánihoz hasonló beavatkozásokra. Az új atlanti stratégiát most kezdik kidolgozni, s a jövő évi NATO-csúcson véglegesíthetik.
Az európaiak felsorakoztak Barack Obama új afganisztáni terve mögé, mert már évek óta épp ilyen politikai váltást sürgettek, vagyis szeretnék végre afganizálni a konfliktust, mind több biztonsági feladatot visszaadni az afgánoknak. Elkötelezték magukat amellett, hogy még ötezer főt küldenek Afganisztánba: katonákat az augusztusi választások biztosítására.
A csúcstalálkozót megzavaró anarchista csoportok súlyos károkat okoztak a városban, felgyújtottak egy szállodát. Sarkozy elnök vasárnap reggel a TF 1 tévének nyilatkozva a lehető legsúlyosabb büntetést kiszabását javasolta azoknak, akik felelősek az erőszakért. Mintegy ötven ember könynyebben megsérült, s több mint háromszáz aktivistát állítottak elő.
Elismerést keltett a magyar szerepvállalás Afganisztánban és a Balkánon, s Magyarország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után harmadik a műveleti tevékenységben, haderejének 12 százalékát köti le valamilyen katonai feladatban - mondta Szekeres Imre védelmi miniszter. Hozzátette: a szövetségesek Magyarországtól nem kértek további vállalásokat. Szekeres elmondta: a műveleti arányon nem kíván változtatni, s a reményei szerint javuló boszniai és koszovói helyzet nyomán felszabaduló békefenntartóinknak új feladatot kínálhat az afrikai stabilizáció, de már az Európai Unió miszsziójában, s négy-öt éves távlatban.
Strasbourgból jelenti kiküldött tudósítónk