Csúcsról csúcsra utazik első európai körútján Barack Obama elnök, aki a tegnapi világgazdasági találkozó (G20) után ma már Strasbourgban Nicolas Sarkozy francia államfővel tanácskozik, francia és német diákokkal beszélget, majd külön megbeszélést folytat Angela Merkel német kormányfővel is a Rajna német oldalán, Baden-Badenben.

A NATO megalapításának 60. évfordulóját jelképesen kettős helyszínen rendezik: a franciaországi Strasbourgban, Elzász központjában, s a németországi Kehlben, amely azonban túlságosan kicsi. Ezért mennek Baden-Badenbe vacsorázni. Aztán szombaton összeül az igazi csúcs, amelyen részt vesznek Albánia és Horvátország vezetői is, akikkel kiegészülve már 28 tagú az atlanti szervezet. A két országot már korábban felvették, de a ratifikáció és a jogi eljárás hosszadalmas folyamat, s Szlovénia akadályozni igyekezett Horvátország belépését. Ám a csúcsra minden elrendeződött, így a résztvevők bizton állíthatják, hogy a szervezet a hidegháború lezárulása után nemhogy nem vált feleslegessé, inkább népszerűsödött, ahogy a felbomlott szovjet blokk államai sorra csatlakoztak a demokratikus alapértékeket hordozó katonai-politikai szövetséghez.

Brüsszeli források szerint azonban a legkevesebb szó a NATO jövőjéről esik majd, a sok jelkép inkább a múltbeli sikerekre emlékezteti a résztvevőket. A szövetségesek biztonságáról szóló stratégiai nyilatkozat rövid és tömör lesz, a reformok kidolgozását munkacsoportokra bízzák, amelyek a decemberi külügyminiszteri találkozó elé tárhatják ötleteiket. Az esetleges irányra utalt tegnap Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a NATO nem veheti át az ENSZ szerepét, s nem kereshet megoldást a világ összes biztonsági kihívására.

A közösségben vitákat gerjeszt Afganisztán. Mind többen vetik fel, hogy a NATO-nak elsősorban önmagára, eredeti céljaira kellene figyelnie. Ennek oka pedig Oroszország. A távozó főparancsnok, John Craddock úgy látja, Moszkvának a legfőbb érdeke az, hogy gyengítse a szövetséget, s ehhez felhasználja gazdasági befolyását - energiaszállításait - és katonai erejét is, lásd Grúziát. A norvégok az oroszok északi-sarki törekvései miatt aggódnak, míg a kelet-európaiak, s elsősorban a baltiak az esetleges közvetlen beavatkozás miatt.

Ám az USA, a NATO és az Európai Unió is felújította Moszkvával a párbeszédet, amelyet felfüggesztett a grúziai események után. Szeretnék bevonni Oroszországot az afganisztáni rendezésbe, az iráni nyitás előmozdításába. Az oroszokkal folyó egyeztetéseket könnyítheti meg, hogy gyakorlatilag lekerült a napirendről Ukrajna és Grúzia felvétele a NATO-ba, bár az ajtó elvileg nyitva áll előttük - ez is üzenet Moszkvának.

A sürgető feladat az afganisztáni és pakisztáni helyzet rendezése. Az új amerikai stratégia kedvező visszhangot váltott ki Európában, amely az utóbbi években inkább vonakodó szövetségesnek bizonyult. A NATO katonai szervezetébe ezen a csúcson visszatérő, s két fontos parancsnokság irányítását átvevő Franciaország például az új Tigris helikoptereit vetné be, s csendőröket is a helyszínre küld az afgán rendőrség kiképzésére. Belgium is most jelentette be, hogy 610-re emeli katonái létszámát Afganisztánban, két F-16-ost is a térségbe vezényel, s hétről 14 millió euróra emeli hozzájárulását a polgári műveletekhez.

Bizonytalanság övezi azonban a főtitkári utódlást. Szintén brüsszeli források mondják, hogy a dán Fogh Anders Rasmussen kormányfő támogatottsága igen tekintélyes, ám a törököknek fenntartásaik vannak a 2005-ös Mohamed-karikatúrák publikálása után kialakult helyzet miatt. S bár Abdullah Gül török államfő Brüsszelben nem emelt kifogást, Recep Tayyip Erdogan kormányfő makacsul ellenzi a dán politikus kinevezését. Ha a hét végéig nem nevezik meg Rasmussent a holland Jaap de Hoop Scheffer utódjaként, akkor lehet, hogy új jelöltet kell keresni július végéig, amikor lejár a főtitkári mandátum. A korábban emlegetett Wladyslaw Sikorski lengyel külügyminiszter továbbra is esélytelennek látszik.

A legalább harmincezer tüntetőt azonban nem érdekli az utódlás, őket a békeharc élteti. Strasbourgban óriási a készültség, 25 ezer rendőrt vezényeltek a helyszínre, s a franciák a határellenőrzést is visszaállították. Strasbourgban egyébként nagy felháborodást váltott ki, hogy a lakások ablakaiba kitett NATO-ellenes, illetve a békét jelképező zászlókat eltávolíttatták a tulajdonosokkal.

Készülődés a strasbourgi kongresszusi központban