A gázai háború és a Hamasz politikai megerősödése csúnya és látványos szakadékot hasított az amúgy vitáktól egyáltalán nem mentes, de legalább a palesztinok kényes ügyében eddig látszólag egységes frontot képviselő arab vezetők között.

Ám most, hogy feledtessék ezt az otromba veszekedést, az arab vezetők találtak egy embert, aki mögött végre egységesen felsorakozhatnak. Az illető nem más, mint Szudán elnöke, Omar al-Basir, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki. Katar emírje, Hamad bin Kalifa al-Tani sejk vörös szőnyegen köszöntötte a darfuri népirtásért felelőssé tett Basirt (bár ez konkrétan nem szerepel a vádban, "csak" az emberiesség elleni bűncselekmény). A csúcson aztán Basar al-Asszad szír elnök vette védelmébe a szudáni vezetőt. A Nemzetközi Büntetőbíróságot és a Nyugatot kettős mérce alkalmazásával vádolta, mondván, miért nem adnak ki elfogatóparancsot az Irakban, Libanonban és Palesztinában elkövetett bűnök miatt! Asszad - aki egyébként hetente nyilatkozza azt, hogy készen áll az Izraellel kötendő békére - azt is mondta Dohában, a Basir elleni elfogatóparancs újabb bizonyítéka annak, hogy az arabokat gyengének nézik, és országaik szuverenitását nem tisztelik.

Basir védelmével önmaguk szennyesét takargatják az arab vezetők. Az autoriter, olykor diktatórikus rezsimek politikai üldözöttjei, etnikai kisebbségei biztosan tudnának mesélni bármilyen törvényszéknek a világon. A Nemzetközi Büntetőbíróság úgy tűnhet az elhangzott beszédek fényében, mint a Nyugat egyik újabb eszköze az arabok becsmérlésére. Ugyanakkor nem árt emlékeztetni az arab vezetőket - és otthoni közönségüket, akiknek ez a színjáték szól -, hogy a büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot végülis sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem írta alá (Clinton igen, aztán Bush visszavonta), ahogy Kína, Oroszország, Irak, Líbia, Katar és Jemen sem szavazta meg. Izrael azért nem, mert a büntetőbíróságnak ugyan háborús, illetve emberiesség elleni bűntetteket elkövető egyének felelősségre vonása a feladata, de - mivel nem sikerült megegyezni a definícióban - terrorizmussal például nem foglalkozik.

Az arab vezetők azért is teszik nevetségessé magukat ezzel a kirohanással, mert Darfur az első eset a bíróság rövid történetében, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalt a hágai székhelyű intézményhez. És valószínűleg ennek a nagy közös kiállásnak az időzítése sem volt túl bölcs. Luis Moreno-Ocampo főügyész nemrég azt fejtegette, megvizsgálja annak lehetőségét, hogy nyomozást indítson Izrael ellen Gázában esetleg elkövetett bűncselekmények ügyében. Az arab vezetők gyakran bújnak a Nyugatot vagy az ENSZ BT-t bíráló tirádák mögé, hogy legitimitásukat erősítsék otthon, és takargassák a valódi szociális, társadalmi, gazdasági problémákat. Ez nem újdonság. De Basir mögé is megéri odabújni?

Jellemző, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is megjelent Dohában. Egy asztalnál ült Basirral, bírálta is a szudáni elnököt, mert kiűzött 13 segélyszervezetet Szudánból a bíróság döntése miatt. De bilincs nem volt nála.