Az USA átalakítja ENSZ-politikáját

Washington most először széket kér magának az ENSZ emberjogi tanácsában. A világszervezettel ápolt kapcsolatok és az ide történő amerikai befizetések rendezése annál is aktuálisabb, mivel kiderült: az USA az elmúlt években is dollármilliókkal támogatta Irán, Szíria, Kuba és Szudán atomprogramját is.

Újabb területen szakít elődje politikájával az Obama-kormány: az Egyesült Államok jelölteti magát az ENSZ 47 tagú emberjogi tanácsába. A május közepi választáson a nyugati országok három helyéért Belgium és Norvégia indul még; Új-Zéland kifejezetten Amerikának helyet adva lépett viszsza. Hillary Clinton külügyminiszter azt mondta: a lépésre az "elkötelezettség új korának" megalkotásaként kerül sor.

Az emberjogi tanácsot három évvel ezelőtt hozták létre az emberjogi bizottság helyett, amelyet komoly bírálatok értek, mivel az éppen ezen a területen mércén alul teljesítő államok, így Líbia vagy Szudán kaphattak benne vezető szerepet. A Bush-kormány az új testületben sem ambicionálta a tagságot, és az amerikai konzervatívok szerint most is igen rossz ötlet, hogy Washington a helyét keresi benne. - Olyan ez, mint felszállni a Titanicra, miután nekiütközött a jéghegynek. Olyasvalamit legitimál, amely nem érdemli meg a legitimációt - fogalmazott John Bolton, George W. Bush keményvonalasnak tartott egykori ENSZ-nagykövete. Obama ennek a New York-i missziónak a rangját is megemelte azzal, hogy az új képviselet-vezető, Susan Rice kabinettagságot kapott. A washingtoni szemléletváltást tükrözi az is, hogy az USA képviselői részt vettek az ún. Durban II. felülvizsgálati konferencia előkészületeiben, noha minden jel arra mutatott: ennek célja ugyanúgy Izrael kipécézése, mint az 8 éve, az ENSZ rasszizmus, faji megkülönböztetés és idegengyűlölet elleni konferenciáján is történt a dél-afrikai Durbanben.

Amerika általában is ellentmondásos viszonyban áll a világszervezettel. Egyrészt az ENSZ költségvetésének mintegy egynegyedét állja, másrészt a politikáját helyből ellenző, sokszor radikális országok blokkjával, mint például a fejlődő világot képviselő 77-ek csoportjával szembesül. A sorok mielőbbi rendezése annál is esedékesebb, mivel - mint a minap kiderült - az USA közvetve dollármilliókkal támogatta négy, a terrorlistáján szereplő állam (polgári célú) atomprogramját. A washingtoni kormányzati felügyeleti hivatal kedden ismertetett jelentése értelmében 1997 és 2007 között Irán 15 millió, Szíria 14 millió, Kuba és Szudán pedig 11-11 millió dollár támogatást kapott az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) műszaki együttműködési programjának keretében. A világszervezet költségmegosztásának rendje szerint Amerika a számla egynegyedét állta.

Egyesült Államok-Irán: "rövid és szívélyes megbeszélés"

Amerikában is komoly figyelmet kapott az USA és Irán közötti, viszonylag magas szintű közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvétel, de a külügyminisztérium hangsúlyozza: nincsen szó "tartalmi tárgyalásokról" a két ország között. Hillary Clinton, a tárca vezetője is világossá tette: nem találkozott a teheráni féllel a hágai Afganisztán-konferencia margóján. Mohammed Mehdi Akhundzadeh iráni külügyminiszter-helyettes már a múlt héten, Moszkvában megbeszélést folytatott egy amerikai tisztviselővel, a kapcsolatfelvétel azonban kedden magasabb szintre emelkedett. Richard Holbrooke, Washington Afganisztánért és Pakisztánért felelős különmegbízottja - amerikai közlés szerint - "rövid és szívélyes megbeszélést" folytatott Akhundzadehhel, aki az Afganisztánnal szomszédos állam képviselőjeként vett részt a 72 országot felvonultató fórumon, és brit források szerint Londonnal évek óta tartja a kapcsolatot. Clinton azt mondta: a mostani találkozót "nem tervezték", viszont kapcsolatban maradnak a felek. Holbrooke "folyamatban lévő ügynek" nevezte az amerikai-iráni kapcsolatok építését, és megkerülhetetlennek egy olyan ország részvételét az Afganisztán-fórumon, amely határos vele. Noha az iráni miniszterhelyettes hatástalannak mondta az afganisztáni amerikai és NATO-jelenlétet, Clinton szavai szerint "világos ötleteket fogalmazott meg" a dél-ázsiai ország egyik legkomolyabb problémáját jelentő kábítószer-kereskedelem kapcsán. Ugyanott, ugyanaznap egy amerikai diplomata (de nem Holbrooke) levelet is átadott Teherán képviselőjének. Ebben az USA Irán támogatását kéri három, feltehetően az országban lévő állampolgára hollétének felderítésében, illetve hazajuttatásában. (Sz. L. L.)

Clinton az Afganisztánról szóló konferencián
Clinton az Afganisztánról szóló konferencián
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.