A koalíció fő erejét Netanjahu pártja, a jobboldali Likud adja, amely legfeljebb 12 miniszteri posztra számíthatott. Netanjahu még az utolsó percben megpróbálta bevonni párton belüli ellenfelét, Szilvan Salomot, a külügyminiszteri poszt korábbi várományosát - sikerrel. A diplomácia vezetését ugyanakkor a cseppet sem kifinomult diplomáciai érzékéről és politikailag korrekt nyilatkozatairól híres Avigdor Lieberman kapta. Lieberman jobboldali, szekuláris nacionalista Iszrael Beiteinu pártja 15 mandátumot szerzett a 120 fős törvényhozásban. A kényes koalíció másik főszereplője Ehud Barak, aki megőrzi a honvédelmi tárca vezetését. Baloldali Munkapártja összesen 5 miniszteri posztot kapott. Az ultraortodoxok Sasz párt vezetője Eli Jisai irányítja a belügyi tárcát. A 69 fős többséget élvező koalíció tagja még a telepeseket képviselő Zsidó Otthon párt.

Az 59 éves Netanjahu a knesszetben tartott beszédében vállalta, mindent megtesz az Izrael szomszédaival, és általában az arab világgal kötendő, igazságos és tartós békéért. Ugyanakkor ismét nem tett említést a palesztin állam létrehozásáról, a béketárgyalások végső céljáról. A koalíciós megállapodások ugyan tartalmazzák, hogy kormánya tiszteletben tart minden Izrael által elfogadott korábbi egyezményt, de súrlódást okozhat Washingtonnal és Brüsszellel is, ha Netanjahu nem kötelezi el magát nyíltan a kétállamos megoldás mellett.

Erre buzdította Netanjahut elődje, Ehud Olmert is, aki szerint Izrael zsidó jellegét veszélyezteti az, aki tagadja a kétállamos megoldást. Az amerikai és európai diplomáciát az is aggasztja, hogy Netanjahu támogatja további zsidó telepek építését Ciszjordániában. A Likud vezetője korábban azt hangsúlyozta: a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon a gazdaság élénkítésére akar koncentrálni. Azt azonban nehéz elképzelni, hogyan tud javítani a palesztin gazdaság állapotán, politikai megoldások nélkül.

Netanjahu külpolitikájában az iráni nukleáris fegyverkezés leállítása áll első helyen. Bár Teherán tagadja, Izrael és az Egyesült Államok is azt gyanítják, Irán atomfegyver építésén dolgozik. Netanjahu 1996 és 1999 között már egyszer vezette az izraeli kormányt, később népszerű pénzügyminiszter is volt Ariel Saron kabinetjében. Saron kormányát a gázai kivonulással szembeni tiltakozásaként hagyta ott, bár korábban ő is a kivonulás mellett szavazott.

A cseh külügyminiszter szerint várhatóan elmarad az Európai Unió-Izrael csúcstalálkozó, amelyet idei első félévi uniós elnöksége idején szeretett volna megrendezni Prága. Karel Schwarzenberg a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilapban azt állítja, hogy az Európai Uniónak kifogásai vannak az izraeli kormány néhány lépésével szemben. (MTI)

Olmert távozó kormányfő utódjával, Netanjahuval